A demokráciaexporton alapuló külpolitikai nézetek ellentétesek, problémákat generálnak és destabilizálják a helyzetet, mondta Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, az április 27-én megrendezett Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) második csúcstalálkozóján. Magyarország a csúcstalálkozón a magyar-kínai kapcsolatok további fejlesztése érdekében egy ötpontos fejlesztési tervet írt alá.

A BRI érdekei egybeesnek Magyarország nemzeti érdekeivel, a szabadkereskedelem rendjének fenntartása és a világgazdaság szabadságának fenntartása fontos feladat, mondta a magyar vezető, Xi Jinping elnökkel való találkozója után.

A BRI nem egy fenyegetés, hanem lehetőség, nyilatkozta Orbán, hozzátéve, hogy Magyarország hajlandó előmozdítani az Európa-Kína kapcsolatok átfogó fejlődését a közép-európai-kínai együttműködési platformon keresztül.

Orbán Viktor konzervatív kormánya erősebb erőfeszítéseket tett a Kínával fenntartott politikai kapcsolatok javítására a 2010-es keleti politikához való nyitás elindításakor, amely célja, hogy Magyarországot regionális vezetővé tegye a kínai tőke és a magyarországi befektetések vonzására. A kétoldalú kapcsolatok erősödtek, miután 2013-ban Peking bemutatta a nagy fejlesztési tervét. Magyarország a 16+1 kezdeményezés egyik kezdeményezője, mivel az ország a Kína és Európa közötti közlekedési folyosók központjává kíván válni.

A szombati fórumon beszélve Orbán kijelentette, hogy a nyugati országoknak el kell fogadnia, hogy a “mi politikai és gazdasági rendszerünktől eltérő rendszerek néha sikeresebbek és versenyképesebbek”.

A BRI az elmúlt években a világ legnagyobb gazdasági fejlesztési projektjévé vált és a megfelelő válaszokat kínálja a változó világrendben jelentkező kihívásokra, mondta Orbán. Lehetőséget ad a növekedésre a fejletlen országoknak, így megfelelő választ ad a migráció okaira.

Dicsérte Kína infrastrukturális fejlesztési terveit, amelyek, az ő véleménye szerint, együttműködést hoz létre kelet és nyugat között, konfrontációk generálása helyett.

“Amikor kelet és nyugat együtt működött, gazdasági jólét volt és szabadon éltünk”-mondta Orbán.

Orbán álláspontja erős ellentétben áll a régió más vezetői álláspontjával szemben. Törökország úgy döntött, hogy nem vesz részt a BRI fórumon, követelte az adósságcsapda diplomáciáját és az Ankara és Beijing közötti diplomáciai vonalat Kína által az ujgurokra, a török muszlim kisebbségre Xinjiang tartományban vonatkozóan.

A BRI csúcstalálkozóról mg hiányzott Lengyelország, Spanyolország, Fidzsi, Sri Lanka és Argentína, az Eurasia csoport szerint.

Magyarország egy ötpontos befektetést írt alá

Szijjártó Péter és Wang Yi (Kínából), külügyminiszterek, szombaton megállapodtak abban, hogy egy ötpontos fejlesztési tervet hajtanak végre a magyar-kínai kapcsolatok további előmozdítása érdekében.

A felek megállapodtak abban, hogy egy magyar-kínai egyetemet hoznak létre a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára és magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetemre alapozva. A megállapodást május végén fogják aláírni.

A két ország az építkezési és vízgazdálkodási projektekben is együtt fog működni.

Az ötödik pont a turizmus fokozását foglalja magába, a két ország közötti közvetlen járatok indításával.

A China Eastern Airlines leányvállalata, a Shanghai Airlines júniustól kezdődően heti három járatot fog biztosítani a magyar fővárosba, valamint további tárgyalások zajlanak a többi város összekapcsolásáról, mondta Szijjártó.

A Budapest-Belgrád vasúti összeköttetés közelgő építése következik, valamint a közelmúltban elindított légi áruszállítás miatt a kínai logisztikai cég raktárt készül építeni a budapesti repülőtér mellett, adta hozzá Szijjártó.

A budapesti repülőtér egyetért az rakományjáratokkal

A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér együttműködési megállapodást írt alá két kínai repülőtérrel, Zhengzhou-val és Xi’an-al, a rakományjáratokkal kapcsolatosan. Ez lehetővé teszi Budapestnek, hogy a kínai exporthoz vezető kapu és a közép-kelet-európai országok első számú központja legyen.

A China National Machinery Import and Export Corporation (CMC) akár 1 milliárd eurót is befektethet Magyarországba és reginális alapot hozhat létre az országban Ruan Guang, elnök, és Palkovics Péter, innovációs és technológiai miniszter, által aláírt megállapodás alapján.

Az innovációs és technológiai minisztérium egy nyilatkozatban elmondta, hogy a CMC jelenleg egy napelem parkot épít Kaposváron, amely Közép-Európában a legnagyobb lesz. Magyarország arra törekszik, hogy öt éven belül a kapacitását 500 MW-ről 2000-3000 MW-re növelje.

Palkovics a magyar konzulátus és a Chongqing Tudományos és Technológiai Iroda által szervezett smart autó fejlesztésére összpontosító magyar-kínai innovációs fórumon vett részt szombaton.

Palkovics azt mondta, hogy Magyarország különösen erős a smart autófejlesztésben, kiemelte a nyugat-magyarországi önvezető autók járművizsgáló pályáját. A közép-európai versenypálya az 5G mobil technológia teszthelye is lesz. A Huawei az 5G technológia fejlesztésében szerepet vállaló vállalatok egyike.

Forrás: Intellinews
(TFP fordítás)