Annak ellenére, hogy már sokk cikket írtam az újonnan összeállított Európai Ügyészségről a Politico mai cikke arra ösztönöz, hogy visszatérjek a témára.

Jelenleg két komoly jelölt van a főügyészi szerepre: Codruța-Kövesi Laura, a Korrupció Ellenes Ügyészség híres volt vezetője, és a francia Jean-Francois Bohnert, a Reims-i Fellebviteli Bíróság főügyésze. Márciusban az Európai Parlament bemutatta Codruța-Kövesit, mint az erre a szerepkörre kijelölt személyt. Bohnert az Európai Tanács kedvence. Az ügyben még nem hoztak végleges döntést. Habár, néhány napja megtudtuk, hogy Bohnertnek, akit támogat Emmanuel Macron, felajánlották Franciaország Pénzügyi Ügyészségének vezetői székét. Úgy tűnt, mintha Macron már nem ragaszkodott volna annyira a franciának a KEÜ-ben betöltött szerepéhez és Codruța-Kövesi kinevezése is eléggé biztos volt.

A fentiek fényében, nagyon meglepődtem amikor azt olvastam, hogy Bohmert nem száll ki a versenyből. Sőt, azt állította, hogy ő sokkal jobban képzett, mint a román vetélytársa. Azzal vádolja Codruța-Kövesit, hogy túl intenzíven figyel a politikusok korrupciójára, amikor ez csak egy kis része a munkának. Ahogyan azt ki is hangsúlyozta: “Olyan, mint a távcső használata, ha megváltoztatod a fókuszt már nem ugyanaz”. Idézte a törvényt is, amely kimondja, hogy az Európai Ügyészség “kivizsgálja, büntető eljárás alá vonja és bünteti az uniós pénzügyi érdekeket sértő cselekedetek elkövetőit”. Amikor a hivatal részleteibe ment bele, hangsúlyt fektetett arra a munkára, amely magába foglalja az “áfa csalásért és egyéb bűnökért felelős bűnözők elítélését”. A határon túli bűncselekmények kihangsúlyozása valószínűleg az Eurojustnál letöltött mandátuma (2003-2007) miatt alakult ki nála.

Bohnert érvelése számomra gyengének bizonyul. Csak mert Romániában, mint más korábbi kommunista országban, Codruța-Kövesi többnyire olyan bűnözőkkel találkozott, akik politikusok voltak, nem jelenti azt, hogy nem lenne képes egy olyan irodát vezetni, amely a politikai szférán kívül eső bűnözők után is nyomoz. Bohnert hozzáállása, ahogyan azt a cikk is mutatja, szerintem azt tükrözi, hogy az elzászi úriember nem érti meg a kelet-közép-európai országokban levő helyzet komolyságát, ami a legmagasabb politikai rendszerbeli korrupcióra vonatkozik, legalábbis Magyarország esetében. Ha azzal vádolja Codruța-Kövesit, hogy a Romániában tapasztalt pénzügyi-politikai bűncselekményekre összpontosít, akkor mondhatjuk róla, hogy ő a határon kívüli bűncselekményekre fokuszál, az Eurojustnál való munkájából kifolyólag.

Attól félek, hogy Bohnert az EPPO-ra az Eurojust új verziójaként tekint. Például, ő úgy gondolja, hogy a jelenleg nem tagok is kivizsgálhatóak, ha kapcsolatban állnak a tagállamokkal. Nos, a végtelenségig vizsgálhatja Magyarországot, nem viszi őt messzire. Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálódhatna, kézzelfogható eredmények nélkül. Valójában Magyarország első indoka az EPPO létrehozása ellen az Eurojust létezése volt. Igen, az áfa csalók nem tolerálhatóak, de az újabb EU tagállamokban jelenlevő politikai banditák többet ártanak. Megrázzák az emberek bizalmát a demokráciában, és a legutóbbi adatok szerint az Európai Unióban is.

Érdekes módon a Romania Journal szerint Bohnert még mindig elvégezné a Francia Pénzügyi Ügyészség vezetői munkáját és megjelent a július 11-ei meghallgatáson. Mégis versenyben maradt, amelynek a végkimenetele attól függ, hogy melyik testület véges első helyen, az Európai Parlament vagy az Európai Tanács. Jelenleg 22 ország tagja az EPPO-nak. Magyarország, Lengyelország, Írország, Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság nem tagja. Románia foggal és körömmel tiltakozott Codruța-Kövesi ellen, de mivel Klaus Iohannis egy liberális elnök, aki tagja az Európai Tanácsnak, nem szabad azt a vétót magától értetődőnek tekinteni. A kérdés az, hogy Magyarország és Lengyelország szavazhat-e. A józan ész azt diktálja nekem, hogy mivel nem tagok, nem áll jogukban véleményt nyilvánítani, de nem tudom mik a szabályok.

Codruța-Kövesi Laura mellett szól több pozitívum is. Először is, egy olyan régióból származik, amelynek vezetői nem jártak jól el a tárgyalások során, amelyek a jelenlegi top politikusokhoz vezettek. Az, hogy egy román lenne ezen a helyen kiegyenlítené a földrajzi egyenlőtlenséget. Másodszor, az a régió van a leginkább megfertőzve a politikai korrupcióval, ahonnan ő származik. Jó példa Tiborcz István, Orbán Viktor vejének, esete. A Politico cikkéből kiindulva Bohnert nem érti meg ennek a korrupciónak a természetét és mélységét, amely ezekben az országokban van jelen. A számítások szerint, 90%-át a magyar kormány projektjeinek az EU finanszírozta. Különböző számítások vannak arra, hogy ennek a pénznek hányadát lopják el és mennyi megy Orbán Viktor kedvenceinek a zsebébe, akik hatalmas osztalékot kapnak az EU által finanszírozott kormányzati projektek nyereségéből.

Codruța-Kövesi jóváhagyásának gyűlése keretén belül Ska Keller azt mondta, hogy “az Európai Parlament határozott üzenetet küld arról, hogy komolyan veszik a korrupciót, a csalást és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet, az által, hogy valaki tapasztalt és szakértő lesz a vezető”. Meglátjuk, hogy a kormányfők egyetértenek-e.

Forrás: Hungarianspectrum
(TFP fordítás)