Aleksei Torubarov magyarországi politikai menedékjogért folytatott küzdelmének hatéves története nem választható el Magyarország és Oroszország szoros kapcsolatától. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor évek óta szoros munkakapcsolatban áll, amely autokratikus törekvéseiken és valószínűleg sok máson is alapszik, melyek még mindig nem teljesen világosak. Orbán bizonyára nem szeretné orosz barátját azzal bosszantani, hogy menedékjogot ad egy oroszországi politikai menekültnek.

2009-ig ismeretes volt, hogy Orbán Viktornak egy fajta orosz fóbiája van, egy kelet-közép-európai nemzeti oroszellenes szövetség létrehozásával foglalkozott, amely védőfalat alkotott a lehetséges orosz támadások ellen. De aztán, 2010 után, az Orbán-kormány külpolitikája váratlan és veszélyes fordulatot vett. Magyarország lett Oroszország leghűségesebb barátja a régióból. A hírtelen nézetváltozás oka továbbra is heves vita tárgya; sokan meg vannak győződve arról, hogy ez nem teljesen önkéntes döntés volt. Ahogyan az várható volt egy EU tagállam, egy NATO tag, orosz-párti külpolitikája aggodalomra ad okot mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Orbán azonban megtagadta a magyar gazdasági és politikai kapcsolat megszakítását Oroszországgal.

Az országok közötti szorosabb kapcsolat egyik legújabb jele a Nemzetközi Befektetési Bank (NBB) székhelyének Budapestre való költözése. Ez a meglehetősen kis bank az utódja a Comecon Banknak, amely a szovjet időben szolgálta a kölcsönös gazdasági segítségnyújtás tanácsának tagjait. A résztvevő országok a következők: Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Oroszország, Mongólia, Vietnám és Kuba.

Miért akarta Oroszország a NBB-t Magyarországra költöztetni? Közismert tény, hogy az orosz titkosszolgálat gyakran használja a bankokat hírszerzési munkájuk álcázására. Egy ilyen kémközpont létezése az Európai Unió központjában egyértelműen Oroszország érdeke. Úgy tűnik, hogy az oroszok eredetileg Pozsonyba akarták költöztetni a bankot, de az utolsó pillanatban a szlovák elnök, Andrej Kiska, meghiúsította a tervet. Ezen a ponton ajánlotta fel lelkesen Orbán Viktor Budapestet, még akkor is, ha létrehozása költsége Magyarország számára. Nemrégiben sajtoltak ki egy nagy összeget a más költségvetési tételekből a bank budapesti alapításának folyamatos költségeinek fedezésére.

Az Amerikai Vállalati Intézmény két politológusa húzta meg elsőként a vészharangot, “nagyon megbízhatatlan szövetségesnek” nevezték Magyarországot és a bankot a következőként írták le: “nem megszokott, technokratikus, többoldalú fejlesztési bank, hanem inkább az orosz erőszerzés eszköze”. Az Egyesült Államok azóta próbálja meggyőzni szövetségeseit, hogy fosszák meg vagyonuktól a NBB-t. Úgy tűnik, hogy Csehország az Egyesült Államok nyomására el készül hagyni a bankot. De a Budapestre való költözése már folyamatban van.

A Népszava több forrásból is értesült arról, hogy több kormány is, beleértve az amerikait is, “erőteljes diplomáciai nyomást gyakorolt” a magyar kormányra a túlságosan nagylelkű kiváltságok csökkentése érdekében, ide sorolható például a diplomáciai mentelmi jog és a magyar felügyelet alól való mentesség, melyet kiterjesztettek minden orosz alkalmazottra is. A feltételek megváltoztatása természetesen azt jelenti, hogy minden tételt újra kell tárgyalni az oroszokkal. David Cornstein, amerikai nagykövet, állítása szerint a magyar fél „nyitott” az oroszokkal folytatott kérdések megvitatására. Sajnos Cornstein nagykövet nem a legjobb forrás.

Függetlenül attól amit Szijjártó Péter mond Cornstein nagykövetnek, a projekt teljes gőzzel halad előre. Már kinevezték az igazgatótanács magyar képviselőjét. Ezt a funkciót Boros Imre fogja betölteni, aki közgazdász és portfólió nélküli miniszter volt az első Orbán-kormányban. A 72 éves Boros Bayer Zsolt műsorában látható minden héten a szélsőjobboldali Echo TV-n/Hír TV-n, Bogár Lászlóval, aki szintén közgazdász.

Mint ahogyan az gyakran megesik a szélsőjobboldali politikusok esetében, a 2002-ben felfedezett Boros a belügyminisztérium fizetett ügynöke volt az 1980-as években, kapitányi ranggal. Ő volt a “D-8 elvtárs” és a III/II részlegen volt, az ellenzéknél. Mivel a bank vezérigazgatója Nikolai Kosov lesz, akinek apja Nikolai Sr. 12 évet töltött a KGB vezéreként Budapesten, Boros ismerős társaságban lesz.

A korábbi kémelhárításért fizetett ügynök kinevezését egy olyan bank igazgatótanácsába, amelyet az ellenérdekű intelligencia központjaként tartanak számon, a nem kormányzati sajtó undorral kevert élvezettel fogadta. Hargitai Miklós (Népszava) szerint Boros kinevezése “Európa legkeresztényebb kormánya által” sokatmondó. Boros, a “Fideszes kommunista”, ahogyan Hargitai utal rá, a Kádár belügyminisztériumi múltjával nem csak tolerálva van, hanem elő is van segítve Orbán Viktor által, aki 2002-ben Medgyesi Péterrel dolgozott. Medgyesi Péter, “D-20 elvtárs” III/II részlegen szolgált hadnagyként. Figyelembe kell venni, hogy Boros rangja magasabb volt, mint Medgyesié, ezért feltételezem, hogy a szerepe is fontosabb volt.

Orbán Viktort tényleg nem érdekli az emberek kommunista múltja, különösen, ha a Fidesz táborában vannak. 2002-ben Orbánt illetően nem az volt a baj Medgyesivel, hogy kommunista volt, hanem a politikai ellenfele. Nemrégiben Orbán elismerte, hogy nem a Kádár-rezsim, hanem annak vezetői ellen harcol. Hasonlóan a liberális antikommunizmusért.

Orbán Viktort nem érdekli Boros Imre hírszerző múltja, de kíváncsi vagyok mit gondolnak majd a külföldi kritikusok a bank Budapestre való költözéséről, ha megtudják, hogy az igazgatótanácsban a magyar képviselőt D-8 elvtárs néven ismerték.

Forrás: Hungarianspectrum.org
(TFP fordítás)