Ukrajna geopolitikai kihívásai nemcsak az ország keleti részén vannak, ahol a kijevi kormány megpróbálja visszaszerezni a szeparatista területek irányítását, hanem Kijev és a budapesti kormány kapcsolatában is, a kétoldalú diplomáciai feszültségek fokozódásával összefüggésben, az ukrán oktatási törvények és a budapesti politikák egy része a szomszédos állammal szemben.

Fontos szerepet játszik Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata Băile Tuşnadban idén nyáron, amely alapvetően azt mondta, hogy Ukrajna nem rendelkezhet euro-atlanti jövővel, míg véleménye szerint Európa irányítja az Oroszországgal szembeni primitív politikát .

“Az a lényeg, hogy az EU egy olyan – elnézést a kifejezésért- primitív politikát folytat Oroszországgal szemben, mondván, hogy Oroszország veszélyt jelent: valóban, vannak olyan tagállamok, amelyek veszélyeztetve érezhetik magukat Oroszország miatt az EU-ban. Beszélhetünk a balti országokról, Lengyelországról, a történelem és a földrajzi közelség megerősíti ezt, de a legtöbb EU-ország nem érzi ezt a veszélyt, a szlovákoknak és a cseheknek nincs okuk azt hinni, hogy Oroszország veszélyt jelentene. Tehát nagyon világos, hogy a balti országok, Lengyelország és más országok részesülnének az EU biztonsági garanciáinak további előnyeiből, hogy biztonságban érezzék magukat, a többi országnak azonban profitálniuk kellene az Oroszországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Tehát, az Oroszországgal szembeni primitív politika helyett egy sokkal speciálisabb politikát kellene alkalmazni, sokkal jobban definiálva Oroszországgal “- mondta Orbán Viktor.

“Meg fogjuk látni, hogy mi fog történni az orosz-amerikai kapcsolatokkal, mit fognak tenni az amerikaiak ezekkel a kötelékekkel. Nagyon világosan meg kell értenünk, Oroszország önálló vállalkozó, mint olyan ország, amely nem biztonságos, ha nincsenek pufferzónái maga körül, így Oroszország továbbra is létrehozza ezeket a pufferzónákat. Ez az, ami Ukrajnával történt, de az ukránok egyértelműen azt állítják, hogy nem akarnak részt venni a pufferzónában, Az EU, a NATO egy modern ukrajnát akarnak építeni, nem hiszem, hogy az ukránok az EU-hoz vagy a NATO-hoz való bármilyen közeledési törekvése igaz, pedig nagyon világos, hogy az oroszok célja a régi helyzet helyreállítása és befolyásának fenntartása Ukrajnában. Így ebben az összefüggésben kicsit elemezzük az orosz-amerikai kapcsolatokat “- tette hozzá a magyar premier, aki úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyja az EU-Ukrajna csúcstalálkozó következtetéseit ez év július elején.

Bizonyos, hogy Ukrajna EU vagy NATO tagként való csatlakozása patthelyzetben van, mindaddig, amíg az ország keleti részében fennálló konfliktus fennmarad, akár fagyott formában, de Kiev is élvezheti a lassú csatlakozás előnyeit, beszélve itt a vámunióról, az európai energiapiacról vagy a digitális unióról, amelyek teljesen hiányoznak a budapesti politikai diskurzusból.

Az oktatásról szóló új törvényről szóló kijevi döntés a diplomáciai feszültségek fokozódásának pillanatában áll, majd Budapest közvetlenül ellenezte, hogy Ukrajna csatlakozzon az euro-atlanti struktúrákhoz, de az eseményeket Ukrajna a magyar szomszédok ellenséges akcióiént tekintették.

Az oktatási törvény által okozott bukás elkerülésére Kijev megkezdte az egyes államokkal folytatott tárgyalások sorát, amely már 2017 őszén már konszenzusra tett szert Lengyelországgal, a két ország oktatási miniszterei között aláírt kétoldalú nyilatkozat alapján.

A tárgyalások most Ukrajnában más etnikai államokkal folytatódnak, akárcsak Romániában és Magyarországon, de a Kijev és Budapest közötti párbeszéd egyre feszültbbé válik, miután a magyar kormány egy magyar posztot hozott létre a kárpátaljai fejlesztés számára, az ukránok meglehetősen erős reakcióját váltotta ki, akik magyarázatot kértek Magyarországtól. Az új minisztérium, amelynek célja továbbá az új óvodák építése a Kárpát-medencében, alapvetően azt állítja, hogy jogot ad Ukrajnának az ország területének egy részéhez Kijev engedélye nélkül. A gesztus még hivalkodóbb, mivel a budapesti pénzeket kíván használni az állami költségvetésből, elkerülve a finanszírozást és az európai fejlesztési projekteket.

Papp Lászlót, a kijevi magyar üzleti biztost augusztus elején idézték be az ukrán külügyminisztériumba, ahol levelet nyújtott be Kijevhez az Orbán Viktor Tusványosi nyilatkozatairól, illetve a magyar kormányban létrehozott új posztról kérdezve.

Nyilvánvaló, hogy a magyar diplomácia válasza késett,  Budapest megváltoztatta a minisztérium hivatalos nevét, bár a feladatok változatlanok maradtak. Nagyon valószínű, hogy a kárpátaljai fejlesztésért felelős nem lett volna beengedve Ukrajnába, azonban a budapesti állampapírok nevének megváltoztatása miatt Kijevnek nem lesz jogi kerete arra, hogy ezt a lépést megtegye.

A magyar-ukrán feszültségek növekedése azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, amint azt az ukrán külügyminisztérium álláspontja is kiemelte, amely a Papp-értekezlet utáni sajtóközleményben lett megjegyezve: “Annak ellenére, hogy az ukrán felek konstruktív megközelítése megoldja azokat a problémákat, amelyek Magyarország utolsó fellépései bizonyságot tesznek arról a tényről, hogy a konfrontáció helyett az együttműködés és a közvetlen beavatkozás Ukrajna belügyeibe került. ”

Figyelembe véve mindezt, Ukrajna úgy véli, hogy Magyarország a kétoldalú kapcsolatok iránt érdeklődést jelenthet az oktatási jogviták fenntartása érdekében, elkerülve azt a lehetséges konszenzust, amely csökkentheti ezeket a stratégiákat.

A szomszédos magyarok autonómiája már régóta az Orbán kormány szimbolikus politikájává vált, amelynek pártja már a külhöni magyarok szavazatát élvezi, mint például az erdélyi magyarokét, akik kettős állampolgárságot ismernek el a Moldovai Köztársasággal szembeni saját politikájuk eredményeképpen vagy a kárpátaljai magyarok már a magyar hatóságok által kiállított útlevéllel rendelkeznek, az említett ukrán nézeteltérés ellenére. Orbán Viktor Tusnádon elhangzott nyilatkozataira hivatkozva, és figyelembe véve a fent bemutatott magyarországi ukrán tevékenységeket, Kijev nem tartja Budapestnek csupán Oroszország regionális érdekeinek portréjaként, hanem olyan szereplőként is, akik érdekeltek Ukrajna áldozati szerepéből való kiugrasztásáért, annak érdekében, hogy saját stratégiai céljaikat elérhessék.

Ha ez a budapesti politika bizonyítottan a felforgató akciók által lett támogatva, felmerül a legitim kérdés, vajon Bukarest és Kijev, de Pozsony vagy Belgrád kormányainak közös választ kell-e adniuk a magyar revíziós érzelmek eszkalációjára.

A szlovák MFA álláspontja e tekintetben elengedhetetlen, felhívva a figyelmet arra, hogy “az autonómia nem mindig a legjobb megoldás egy kisebbség számára, hanem éppen ellenkezőleg, ez néha folyamatos feszültséghez és destabilizációhoz vezethet”.

Forrás: Adevarul