Orbán Viktor egyik első látogatója az egykori karmelita kolostorbeli új irodájában Nikolai Kosov volt, a Nemzetközi Befektetési Bank elnöke (IIB). Ez a viszonylag kis, jelenleg Moszkvából működő bank hamarosan Budapestre költözik. Kik a nemzetközi bank tagjai? Figyelembe véve, hogy egykor a Comecon (kölcsönös gazdasági segítségnyújtási tanács) néven ismerték, nem meglepő, hogy a következő országok részt vesznek benne: Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia (összesen az EU és a NATO tagjai), Oroszország, Mongólia, Vietnám és Kuba mellett. Az IIB, mint pénzügyi intézmény, jelentéktelen, csak 319 millió euró tőkével rendelkezik, míg az Európai Beruházási Bank tőkeállománya 243 milliárd euró. De ahogy később látni fogjuk, az IIB jelentősége nem a pénzügyi tevékenységén alapul.

Magyarország a Comecon bankban való részvételét a Varsói Szerződés összeomlása és a Comecon bebukása után is folytatta. De 2000-ben az első Orbán-adminisztráció alatt a magyar kormány úgy döntött, hogy elhagyja a pénzügyi intézményt, amely már alig létezett. Ekkor Orbán a bankot körülvevő átláthatóság hiányáról panaszkodott. 2012-ben azonban Putyin újjáélesztette az IIB-t, és két évvel később, miután Magyarország és Oroszország aláírta a megállapodást, amely 10 milliárd euró értékű orosz hitelt kölcsönöz a Rosatomnak, egy orosz állami vállalatnak, egy másik reaktor építésére Pakson, Orbán Viktor visszatért a csoportba.

Nem tudjuk, kinek az ötlete volt, hogy az IIB központját Budapestre vigyék, de a legtöbb megfigyelő biztos abban, hogy a lépés elsősorban Oroszország érdeke, talán több mint pénzügyi értelemben. Mindez annak ellenére, hogy a kormány azt állította, hogy „az újonnan felújított IIB operatív stratégiája és hitelezési gyakorlata egybeesik a magyar nemzetgazdaság jövőbeni fejlesztésére vonatkozó, már kidolgozott tervekkel.”

A kormány-kritikus médiumok első válasza az IIB külföldi munkatársaira kiterjedt kiváltságokra összpontosított, beleértve a diplomáciai mentességet, a megfelelő székhelyet és a lakóhelyet a bank elnökének, a magyar kormánytól ajándékba, plusz mindenféle adózási és vámfizetési megszakításokról is van szó. A bank és külföldi alkalmazottai Magyarországon „államként fognak működni egy másik államon belül”.

De látszólag, ezek a kiváltságok nem különösen térnek el a normálistól. Az IMF Magyarországon is ezeknek a koncesszióknak a kedvezményezettje. Ahogy Népszava fogalmazta, „nem a [bank] kiváltságai érdekesek, hanem szándékai.” Miért költözik a bank Budapestre? Lehetséges, hogy az IIB leplezi az orosz hírszerzői munkát? Káncz Csaba szerint, aki a nemzetközi kapcsolatokról széles körben ír a Privát Bankár internetes oldalon, az IIB valószínűleg az orosz ellenintézkedések regionális fedezete. Azok, akik gyanakodnak az IIB-ről, emlékeztetnek arra, hogy a szovjet időszakban a bankok gyakran az orosz hírszerző munka központjai voltak. Például a Magyar Nemzeti Bank leányvállalatának CW Bankja Bécsben volt a nyugati szovjet kémkedésnek a módja. Továbbá lehetőség van arra, ahogy Ara-Kovács Attila, a DK külpolitikai kabinetjének vezetője véli, hogy a horvát, szlovén és macedón médiába való magyar befektetések valójában Moszkvától származnak. Ara-Kovács ezt az állítást a nyugati diplomatákkal folytatott beszélgetésekre alapozza.

Néhány nappal ezelőtt Káncz folytatta az eredeti cikkét a Nemzetközi Befektetési Bankról, egy másik darabbal, amely az IIB elnökének, Nikolai Kosov hátterét tárta fel. Úgy tűnik, hogy Kosov nem idegen Budapesten. Apja, Nikolai, 12 évet töltött a budapesti KGB vezetőjeként. Ő és munkatársai több hivatalt foglaltak el a Belügyminisztériumban. Anyja, Yelena Kosova is a KGB-nél dolgozott, és TASS a halála idején 2014-ben úgy mutatta be, mint a 20. század leghíresebb orosz női kémét, aki amíg az Egyesült Nemzetek Szervezetében, New Yorkban, aktívan dolgozott egy olyan csoporttal, amely az atombomba titkát szerezte meg Oroszország számára.

Az 1955-ben született Nikolai Junior tizenéves volt, amikor szülei Budapestre költöztek. De hamarosan visszatért Moszkvába, ahol részt vett az MGIMO-n (Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete), amelyet „Oroszország legtiszteletreméltóbb oktatási intézményének” neveznek. Az MGIMO-t a Külügyminisztérium vezeti, és sok végzősükből diplomata vált. Ez történt Nikolai Kosovval is, aki 15 évig tartó diplomáciai szolgálatát többnyire Londonban és Dublinban töltötte, elérve a tanácsadói rangot. 1993-ban a külügyminisztérium elhagyása után több állami vállalat magas rangú pozíciójába léptették elő. 2012-ben, amikor Putyin úgy döntött, hogy újraéleszti az IIB-t, a bank elnöke lett.

Kosov az orosz állami vállalatoknál tett szolgálata során jelentős vagyont szerzett. A Panama Papírok szerint Kosov hat vállalat kedvezményezettje (volt), amelyek mindegyike a Brit Virgin-szigeteken van bejegyezve. A családi hátterét figyelembe véve valószínű, hogy Kosov jó kapcsolatokkal rendelkezik az orosz külső hírszerző ügynökséggel. Az SVR az Oroszországon kívüli hírszerzési és kémkedési tevékenységekre specializálódott.

Az ellenzéki pártok gyorsan reagáltak az IIB Budapestre való áthelyezésére. A Jobbik IIB-t a „KGB vagy Comecon bankjának” hívta, hozzátéve, hogy „a bankot Budapestre költöztetve egy újabb közeledésről beszélhetünk az orosz kolónia felé”. A Jobbik egyik alelnöke felvetette azt a kérdést, hogy Orbán az Oroszországgal való egyre szorosabb kapcsolatai révén tervezi-e az országot az Európai Unióból kivezetni. DK írásbeli kérdést küldött Orbánnak, aki három héten belül válaszolhat a Parlamentben a lehetséges kémközpont Budapestre történő behozataláról. Feltételezem, hogy Orbán megismétli korábbi állítását, miszerint „a Nemzetközi Bank Magyarországra való költöztetése jelentős előrelépés.” Jelenléte megerősíti Budapestet, mint a régió pénzügyi központját. Az én véleményem az, hogy valóban jelentős lépés, de nem úgy, ahogyan Orbán szeretné azt velünk láttatni.

Forrás: Politico (Fordítás TFP)