Bukarest egy olyan birodalom, amely úgy viselkedik, mint az osztrák birodalom a székelyek mészárlása során 255 évvel ezelőtt, mondja a magyar kormány tagja. Ez a legutóbbi a magas rangú magyar méltóságok sértő kijelentéseinek és cselekedeteinek sorozatából, melyre a Liviu Dragnea által ellenőrzött román kormány nem válaszolt, hiszen az RMDSZ-től függenek. Paradox módon, ez idő alatt, a magyar kormány Erdélyben egy igazi párhuzamos államot épít: finanszírozza a gazdasági és mezőgazdasági projekteket, felvásárolja a közmédiát, befektet az oktatásba, a vallásba és a kultúrába.

Az elmúlt években a magyar állam Románia felé irányuló nyitott elkötelezettsége lendületet kapott. A budapesti miniszterek és törvényhozók több tucat nyilatkozatot tettek, amelyek a Trianoni Szerződés által hozott határok revizionizmusát kezdeményezik, vagy amelyek támogatják Székelyföld területi autonómiáját – ez a román alkotmány által tiltott kezdeményezés. Lásd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát.

Budapest nem állt meg a kijelentéseknél: 2018 elején Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök különleges szóvivője közvetítette a romániai magyarok három politikai pártja közötti együttműködést, amely egy közös nyilatkozat kidolgozásához vezetett, ami alapján Székelyföld területi autonómiáját követelik.

Nem is beszélve az elmúlt években bekövetkezett sértés sorozatról, azaz a magyar diplomaták megjelenésének betiltásáról a december 1-jei ünnepségeken.

Továbbá: Magyarország dacol a román állammal, ugyanis menedéket nyújt Markó Attilának,  egy távollétében letartóztatott korábbi helyettesnek. “Orbán Viktor miniszterelnöktől védelmet kapott, így ő a magyar állam területén van. Megállapították, hogy a bírósági eljárások valószínűleg erős állami reakciót idézhetnek elő, mivel megszegték a tulajdonhoz  és a tisztességes eljáráshoz való jogot” Miből áll ez a védelem? “Engedélyt a magyar állam területén való tartózkodásra. ”- mondta 2015-ben a Digi24.ro-nak Markó ügyvédje.

Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor kormánya hatalmas összegeket költött Erdély gazdasági, kulturális, oktatási és vallási projektjeire. A FIDESZ feltételezett politikája a Trianon előtti nagy magyar nemzet újjáépítése, még akkor is, ha ez a szomszédaival való együttműködés szabályainak megszegését jelenti. Nem véletlenül, Magyarország egyre inkább provokálja a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező szomszédait, például Ukrajnát, Romániát vagy Szlovákiát.

Rendkívül fontos: az Orbán-kormány egyik fő célja az volt, hogy átvegye a magyar nyelvű sajtó ellenőrzését. Az eredmény? Az RMDSZ által megbízott közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a romániai magyarok gyakorlatilag lemondtak a román televízióadásokról. Az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait az elmúlt másfél évtizedben radikálisan megváltoztatták: míg a magyarországi televíziós műsorokat az erdélyi magyarok 25% -a követte, ez az arány 75% -ra nőtt, miközben romániai műsorok követésének száma 50% -ról 10% -ra csökkent. További részletek itt.

A szomszédos országokkal szembeni budapesti agresszív politikának van néhány magyarázata: felgyorsult elnéptelenedéssel jellemezhető demográfiai katasztrófa és a népesség elöregedése, Oroszország politikai közeledése, a FIDESZ-szavazók szükségessége a külső területekről, és egyéb belső politikai megfontolások.

Hogyan reagált Románia a magyar cselekedetek, nyilatkozatok és gesztusok lavinájára? Mintha a román állam már nem is létezne. A külügyminisztérium néhány félénk reakciójának kivételével, a bukaresti kormány nem aktivál ezen a területen. Figyelem: az állami támogatásokra vonatkozó belső és európai szabályok esetleges megsértéséről is beszélünk, illetve a gazdasági egyensúlyhiányt okozó cselekvésekről is a budapesti kormány által finanszírozott ágazatokban.

Miért bénul le a bukaresti hatalom?

Van néhány világos magyarázat. Először is, a PSD-nek annyira szüksége van az RMDSZ támogatására a Parlamentben, mint a levegőre, van egy együttműködési paktumuk is. Kelemen Hunor alatt az RMDSZ már nem román párt, hanem a FIDESZ román “leányvállalata” lett. Tehát a PSD-ALDE többsége nem teszi lehetővé, hogy hangot adjanak a magyar kormányhoz fűződő eseményekkel kapcsolatban, mert ez kockáztatja az RMDSZ-es parlamenti támogatás elvesztését.

Másodszor, Liviu Dragneanak Orbán Viktor politikai és ideológiai modell. Nem véletlen, hogy a német sajtó “Mini Orbánként” kezdte jellemezni a PSD vezetőjét.

Dragnea mind a magyar miniszterelnök politikai sikeréhez, mind pedig a kifinomult ideológiai receptjéhez vonzódik: Anti-Europeanizmus és nacionalizmus. De Orbán Viktor gazdasági receptje szintén csábító Liviu Dragnea-nak, aki elkezdte alkalmazni a Budapesten már tesztelt megoldásokat: a bankok, a multinacionális cégek, az energetikai vállalatok adóztatása, valamint a külföldi tőke és a második nyugdíjpénztár támadása.

Mindez a PSD-től, egy olyan féltől, amely évek óta az ultranacionalista kártyát játszotta, és még az MRU kormányát is megdöntötte, amelynek fő vádja a magyar nyelvoktatásra irányuló intézkedés volt. Inkább a szélsőséges “anti-magyarizmus” felé hajló döntés a budapesti autoritárius és illliberális rendszerhez való bűnpártolással szemben.

Egy másik oka is van: a román állam képtelen kezelni a romániai magyar állampolgárok valós igényeit, különösen a két viszonylag elszigetelt megyéből – Hargita és Kovászna – származóékat. Az ország többségéhez hasonlóan az utóbbi években az egymást követő kormányok nem tudták HarCov projekteket megvalósítani a közlekedési infrastruktúra, az energia (csak a gázhálózatokra vonatkozó kis fejlesztés), sem a távközlés terén. Bukarest kormányai is folyamatosan figyelmen kívül hagyják a helyi lakosok számára az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és vannak olyan akadályok is, amelyeket a tudatlan miniszterek, például Valentin Popa szándékosan okoznak. Emellett erővel szembeszállnak a helyi szimbólumok ellen és általában a politikai erőt használnak a romániai magyarok ellenőrzésének módjaként. Tehát nem meglepő, hogy a helyiek reménnyel telve nézik a magyar kormány beruházásait.

Mivel közeleg a 2020-as év, a Trianon-szerződés aláírásának 100. évfordulója, a magyar kormány még agresszívabb hozzáállása várható. Különösen a bukaresti csend miatt. Egy egyre provokatívabb Magyarországgal Ukrajnával és Romániával fenntartott kapcsolatokban, ami Moszkva cinkosa és a Moldovai Köztársaság szeparatistáival együtt bonyolult évtizedet jósolnak a régióban.

Forrás: G4media (Fordítás TFP)