BUDAPEST – Nagy Imre szobra, aki az 1956-os szovjet uralom elleni magyar felkeléskor miniszterelnök volt, 1996 óta a Mártírok terén állt, az ország Nemzeti Közgyűlése mellett.

Mára már eltűnt.

Ebben a hónapban az Orbán Viktor távoli jobboldali Fidesz pártjának fejese által vezetett Nemzeti Emlékbizottság úgy döntött, hogy eltávolítja Nagy szobrát, akit két évvel a szovjetek által támogatott báb-kormányzat felkelése után végeztek ki.

Nagy Imre, aki egyszerre reformista és dedikált kommunista volt, szobra várhatóan áthelyeződik és helyettesítik a Vörös Terror áldozatainak megemlékezésével, amely 1919-ben az anti-kommunista erők által végzett “tisztításra” emlékeztet. A szavazóbizottságot az Országgyűlés előadója, Kövér László vezeti, a Fidesz tagja.

A Vörös Terror emlékművet eredetileg Horthy Miklós admirális rendszere alatt állították fel, aki 1920-tól 1944-ig volt Magyarország de facto vezetője, amely időszakban a magyar zsidókra szigorú jogi korlátozások vonatkoztak.

Nagy szobrának eltávolítása része Orbán jobboldali autoritárius, múlt feltámasztására tett szélesebb próbálkozásának, mondta Kreko Péter, a Political Capital igazgatója, a budapesti politikai tanácsadó cég.

„Ez a Horthy-korszak szimbolikus politikájának újjáépítése” – mondta Kreko úr, hozzátéve, hogy a közterületek helyreállítása a Parlament körül, hogy tükrözze a két világháború közötti megjelenést, azt jelzi, hogy az ország politikai vezetése arra törekedett, hogy Horthy admirális örökségére alapozzon.

Nem volt világos, hová viszik Nagy szobrát. A sajtótájékoztatók szerint a Jászai Mari térre, ami az előző helyétől egy mérföldre északra fekszik, de a kormány képviselőjét nem lehetett elérni.

Az a döntés, hogy áthelyezik, sok magyar ellenállását eredményezte, akik szerint Nagy Imre nemzeti hőssé vált és elítélték Orbán azon erőfeszítéseit, hogy megteremtse azt, amit nem-liberális demokráciának neveznek.

„Félelmetes, hogy eltávolították Nagy szobrát, és botrányos, hogy a sötétség leple alatt úgy távolítják el, hogy az emberek nem látják” – mondta Erőss Ferenc 72 éves nyugdíjas. „Nagy Imre zavarja őket, mert a forradalom miniszterelnöke volt, egy olyan rendszer helyett, mint amilyenben ma élünk.”

Mivel 2010-ben második alkalommal választották a miniszterelnöki hivatalba, Orbán Viktor arra törekedett, hogy a magyar társadalmat átdolgozzák azzal, amit az Európai Unió vezetői úgy írtak le, mint széles antidemokratikus változások: a nemzeti alkotmány átírása, az igazságszolgáltatás átalakítása és a választások átbillentése a Fidesz javára.

A szélsőjobboldali vezető átalakítja a magyar kulturális és civil társadalmat is, valamint  az oktatási rendszert. A magyar-amerikai zsidó filantrópot, Soros Györgyöt elterelésként használta, azzal vádolva, hogy aláássa Magyarország szuverenitását és a Parlament jóváhagyta a törvényt, hogy a finanszírozó által alapított egyetemet bezárják. Idén Soros Nyitott Társadalom Alapítványai, egyre nagyobb nyomás alatt, elhagyták Magyarországot.

„A kormány célja” – mondta Miklósi László, a Magyar Történelemtanárok Szövetségének elnöke, “az, hogy a történelem egy olyan verzióját mutassák be, amely Orbánnak megfelelő”.

Nagy Imrét, aki a forradalom idején a Varsói Egyezményt megszegte és felkérte a Nyugatot, hogy Magyarországot semleges államként ismerje el, 1958-ban árulásért végezték ki. Őt és más felkelésben szereplő vezetőszemélyiségeket álnévvel temettek el Budapesten, hiszen a kormány törekedett az 1956-os év emlékének eltörlésére és ő a generációkon keresztüli szovjet elnyomást szimbolizálta Magyarországon.

Magyarország, a náci Németország szövetségese a második világháború alatt, a háború után a Szovjetunió műholdas államává vált. A szovjetek által támogatott báb-kormányt telepítettek és a hatóságok erőteljesen el lettek nyomva.

Az 1956-os felkelést egyetemi hallgatók robbantották ki, akik többek között szabad sajtót, szabad és tisztességes többpártos választásokat követeltek,  a munkavállalók tisztességes kompenzációját és a véleménynyilvánítás szabadságát, minden olyan dolgot, amely Orbán ellenfeleivel rezonálnak.

„A magyar történelem része volt és nem kellene Nagy Imre emlékét kitörölni a köztudatból a szobor eltávolításával” – mondta Karpeta Márta, 65 éves, nyugdíjas. „Szembeszállt azzal, ami történt, és kezébe vette a vezetést, amikor kellett. És ennek következtében mártírként halt meg. Meg kellett halnia azért, amiben hitt.”

Kövér úr megvédte a szobor mozgatásáról szóló döntést, azzal vádolva a baloldali ellenzéket, hogy folytatták azt, amit a korábbi kommunista kormány „történelmi hamisításnak” nevezett, egy kormányzati hírekkel foglalkozó honlapon készített interjúban.

A kudarcot valló felkelés után évtizedekkel, és ahogy a Szovjetunió elkezdett összeomlani, Magyarország demokratikus ellenzéke megragadta a lehetőséget, hogy rehabilitálja a volt miniszterelnök képét.

1989. június 16-án több mint 100.000 magyar vett részt Nagy Imre újratemetésén, egy történelmi eseményen, amely a szovjet elnyomás végét jelezte Magyarországon. A fiatal Orbán beszédet tartott, amely a nemzeti politikai színpadra sodorta.

„Most, 33 évvel a magyar felkelés után – mondta Orbán, követelve, hogy a szovjet csapatok kivonuljanak Magyarországról – és 31 évvel a legutóbbi felelős miniszterelnök kivégzése után békésen elérhetjük mindazokat a dolgokat, amelyeket az 56-os forradalmárok véres csatákban harcoltak.

Forrás: The New York Times 

(Fordítás TFP)