Moszkva az extrém jobboldali és populista mozgalmakat támogatja Európában, hogy instabilitást hozzon létre az Unió határain.

Itt az ideje, hogy Európa felébredjen és komolyan vegye a keleti peremről érkező fenyegetést. Moszkva aktívan támogatja az extrém jobboldali és populista európai mozgalmakat, így létrehozva szövetségeket Oroszország számára az egész Európai Unióban, írja James Wilson az EUobserver-ben.

Kreml fő célja az, hogy új instabil zónákat hozzon létre az EU határok mentén, továbbá a célok közé tartozik a határőrizeti felülvizsgálat, etnikumok közötti és internacionális konfliktusokat provokálni, megszakítani az Unió egységét tekintettel az Oroszországgal szembeni szankciós politikára. Európa vezetői vakoknak tűnnek a történtekkel kapcsolatosan és nem látják a nyugati demokráciára irányuló potenciális veszélyt, írja Wilson.

A konzervatív Orbán Viktor, az olasz és cseh populistákkal együtt Oroszország mellett állnak a szankciók visszavonásának ügyében az Ukrajna ellen elkövetett katonai agresszióval kapcsolatban.

De ez csak egy része a hibrid háború taktikájának, amelyet Oroszország kezdeményez Nyugat irányába. A magyarországi radikális jobboldali szervezeteket Oroszország támogatja, hogy agresszíven küzdjön a NATO és az EU ellen, és szembe nézzen Ukrajnával.

Félkatonai táborok

Az orosz speciális szolgáltatások aktívan együttműködnek a hasonló szervezetekkel, mint például az Új Magyar Gárdával, a Hatvannégy vármegye Ifjúsági Mozgalommal, a Betyársereggel, a Magyar Önvédelmi Mozgalommal és a Farkasokkal.

Ezen szervezetek félkatonai felkészítő táborokat szerveznek a tagjaiknak, gyakran az orosz katonák vagy az orosz katonai oktatók bevonásával. Ezek a szervezetek vagy a tagjaik gyakran vesznek részt olyan események megszervezésében, amelyek etnikai konfliktusokat szülnek az ukrajnai Kárpátalján.

Az összes hasonló esemény és propaganda összeegyeztetésére az oroszok egy speciális online portált hoztak létre –hidfo.ru- amely továbbra is a pro-orosz erők legfontosabb kommunikációs erőforrása marad Magyarországon. A webhely közzéteszi az Oroszországból származó és azután a társadalmi hálózatokon keresztül terjedő téves információkat, írja az EUobserver. Hasonlóan, ők arra alapoznak, hogy tudnak táborozni katonai erősítést bizonyos katonai műveletekre, mint például az oroszok által vezetett agresszió Ukrajna keleti részén, ahol az ellenségeskedésben az oroszokat támogató szeparatistákkal vesz részt.

A revizionista elképzelések támogatása

Néhány célkitűzésként a jelenlegi félreinformálási kampány tartalmazza azt, hogy elültessék azt a gondolatot a tagokban, hogy így Magyarország visszaszerezheti területeit Ukrajnától. Az az orosz kampány, hogy megkérdőjelezhetővé tegye a jelenlegi határokat és konfliktusokat szítson a területeken, így instabillá téve őket.

Párhuzamosan, intézkedéseket hajtanak végre, hogy támogassák a magyar szeparatista mozgalmakat a szomszédos országokban, ebben az esetben Ukrajnában és Romániában. A pénzügyi finanszírozás nagy része a Putyinhoz közel álló oligarcháktól származik, mint például Konstantin Malofeev, akit üzleti érdekek kötik Magyarországhoz, írja az EUobserver. Egy nagyon fontos eleme az orosz stratégiának az, hogy Magyarországon legyen az extrém jobboldali “pro-Kreml” Mozgalom központja.

Például, az extrém jobboldal által szervezett magyar események felhívja a részvételre az extrém pro-oroszokat Nagy-Britanniából (főleg Jim Dowson-t és Nick Gtiffin-t). Megerősítve ezt a tendenciát, a Nemzeti Csata Központ és a Farkasok, gyakorlatokat szerveztek a Budapest körüli aktivisták számára augusztusban. A Központ főnöke egy orosz állampolgár, Denis Riauzov, aki részt vett az előző orosz különleges műveletekben és rajta van az AEÁ szankciós listáján.

A kárpátaljai botrány

Magyarország, aki aktívan harcolt a szovjetek ellen, most támogatja Oroszország modern politikáját Nyugat ellen, írja James Wilson. Orbán nem csak azon dolgozik, hogy megsemmisítse az EU-t, hanem megpróbálja visszaszerezni területeit, mint például az ukrajnai Kárpátalját, ahol 150 000 magyar lakik, akik a régió kevesebb, mint 10%-át teszik ki.

A jelenlegi konfliktus Budapest és Kijev között a kárpátaljai magyar kisebbségekkel kapcsolatban 2017-ben kezdődött, egy a kisebbségi nyelvekből és az oktatási jogokból keletkező nézeteltérésből kiindulóan, de majd túlléptek ezen, mivel Budapest megfenyegette Kijevet, hogy leállítja Ukrajna Európai Unióba éa NATO-ba való belépését. Magyarország még provokálta Ukrajnát, amikor magyar útleveleket adott ki az ukrajnai magyaroknak, mivel ott nem engedélyezett a kettős állampolgárság.

Ez pont az a krízis modell, amit Moszkva aktívan akar stimulálni, amely közvetlenül nem csak Románia és Ukrajna nemzeti és területi érdekeit fenyegeti, hanem Európa keleti oldalának a stabilitását is.

A helyzet egyre feszültebbé válik és fennáll annak a veszélye, hogy a kapcsolatok addig a szintig romolnak, hogy új konfliktusokat szülnek, amely kikerülhet az irányítás alól, ha az EU nem lép közbe, hogy megoldja a problémákat, hangsúlyozza a kiadvány.

Forrás:M.Adevarul