A probléma az, hogy Ukrajna Európa földrajzi középpontja, hogy sok szomszédja van, és némelyikük nem annyira barátságos.

Ukrajna legbonyolultabb szomszédai, Oroszország és Magyarország jelenleg nyomást gyakorolnak Ukrajnára keletről és nyugatról, mindkettő zavarja az ukrán belső politikát, és megpróbálják politikai akaratukat Kijevre kényszeríteni.

Még zavaróbb Ukrajna számára, Budapest és Moszkva virágzó barátsága. A két ország kiterjeszti partneri kapcsolatait az energia, a kereskedelem és az egészségügyi ellátás szférák területén, annak ellenére, hogy az Európai Unió – amelyenl Magyarországnak 28 tagja van – szankciókat szabott ki Oroszországra Crimea-lefoglalása miatt 2014-ben.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, Oroszországgal folytatott kétoldalú kereskedelme 25 százalékkal 5 milliárd dollárra emelkedett 2017-ben, közölte Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök, az Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztatón, Moszkvában, szeptember 18-án.

Oroszország az olaj több mint 75% -át és Magyarország földgázának 60% -át adja. Sőt, 2015-ben Oroszország 10 milliárd dollárt fektetett be a Paksi Atomerőmű bővítésébe, amely Magyarország villamos energiájának mintegy 40 százalékát adja.

És Oroszország most mérlegeli Magyarországot mint potenciális partnert a Turk Stream gázvezeték projektben, amely teljesen megkerülné az ukrán gázvezeték-hálózatot Európában.

Ezen túlmenően Magyarország több vitát kíván az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak automatikus meghosszabbításáról – jelentette ki Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter a szeptember 21-i Kreml propaganda csatorna RT interjújában.

“Tanultunk egy leckét a történelemből” – mondta Orbán a Kremlben tartott sajtótájékoztatón szeptember 18-án Putyinnal való találkozás után. “Amikor a kelet- és nyugat-európai feszültségek növekednek, a magyarok mindig szenvednek. Éppen ezért Magyarország a jobb együttműködést képviseli a két világrész között. ”

Ukrajnát érthetően mélyen aggasztja az ilyen beszéd. Oroszország a Magyarországgal szembeni fellépéseit koordinálja, és Budapest továbbra is blokkolja Ukrajna további integrációját az EU-val és a NATO-val, állítja Vasyl Bodnar, az ukrán helyettes külügyminiszter, aki felelős a Magyarországgal való kapcsolattartásért.

Putyin azt nyilatkozta, hogy megvitatták Oránnal az Ukrajnával kapcsolatos problémát, Orbán nem mondott semmit róla.

Érdekek

Mindazonáltal, Bodnar elmondta, Oroszországnak és Magyarországnak is saját érdekei vannak Ukrajnában. Oroszország elfoglalta Ukrajna krími félszigetét, és 2014 óta háborút vív az ukrajni keleti Donbasban.

Mostanában egyre növekszik a feszültség Ukrajna és Magyarország között, hogy destabilizálják Ukrajnát a nyugati határon – Zakarpattya Oblast, amely mintegy 100 000 magyar etnikumú embernek ad otthont. Februárban Oroszország két támadást követett el egy magyar kulturális központban, Zakarpattyában, hogy a két ország közötti konfliktust táplálja, állítja az ukrán SBU biztonsági szolgálat.

Ukrajna és Magyarország közötti az országra kiterjedő feszültség először 2017 szeptemberében bukkant fel, amikor az ukrán parlament olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek szerint az ukrán nyelv az egyetlen tanítási nyelv az ország állami iskoláiban.

Bár az új nyelvi törvény elsősorban az orosz nyelv befolyásának csökkentésére irányult, Magyarországot feldühítette, amely a magyar kisebbségét Ukrajna elnyomta.

Válaszként Budapest elkezdte blokkolni Ukrajna további integrációját a NATO-ba és az EU-ba.

Amit Bodnar mondott Ukrajnában, a Kreml melletti lépés volt, amely vörös vonalat vetett Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozásával szemben.

“Úgy gondoltam, furcsa, mert Budapest azt mondja, hogy fő célja Ukrajnában a magyar kisebbség védelme” – mondta Bodnar. “De a NATO-n belül Ukrajna biztonságosabb hely lenne, ahol élni lehetne. Így a magyar kisebbséget is jobban lehetne védeni.”

A magyar szakértők tagadták, hogy Magyarországnak az ukránokkal való konfliktusának köze lenne Oroszországhoz.

“A magyar kisebbségek oktatási és kulturális jogainak védelme az alapvető magyar identitás egyik legfontosabb pontja, és egyszerűen nem értettétek azt 1918 óta” – mondta a magyar szociológus és a Magyar Tudományos Akadémia tagja Tamás Pál a kijevi levélben szeptember 21-én.

Történelmi trauma

Ezzel szemben Ukrajna nem úgy látta az új törvényt, mint a nemzeti kisebbségek elnyomását. Éppen ellenkezőleg: a jogszabály célja, hogy a magyar származású ukrán állampolgárok nagyobb esélyeket kapjanak az integrációra, mondta Bodnar.

“Jelenleg a fiatal ukrán magyaroknak, akik általában nem beszélnek ukránul, csak Magyarországon van jövőjük. Meg kell adnunk számukra az egyenlő jogokat, mint minden más ukrán számára, a választás lehetőségét az Ukrajnában való tartózkodásra, és legyen jövőjük itt”- tette hozzá.

Tamás szerint Magyarország hasonló konfliktusokkal szembesült Romániával, a Szlovák Köztársasággal és Szerbiával – szomszédos országokkal, ahonnan Magyarország elveszítette területének egy részét az I. világháború után.

“Ez olyan kérdés, amely történelmileg mobilizálja az utcán az átlag magyart, még azokat is, akik nagyon rossz véleményt mondanak Putyinról és Kremlről. Ezúttal a (nyelvi) konfliktust Kijev kezdeményezte – mondta Tamás.

Rámutatott a Trianoni Szerződésre, az 1920-as békeszerződésre Magyarország és a Szövetséges Hatalom között, amely hivatalosan véget vetett az I. világháborúnak, amely alatt Magyarország elveszítette területét a szomszédjanál, ami ma keserűséget idézett elő. Az első világháború idején az osztrák-magyarországi vereség után Magyarország újonnan felszabadult állama a romániai, szerbiai és szlovák köztársaságok által lakott terület kétharmadát elvesztette.

Zakarpattya területén, most Ukrajnában, Csehszlovákiába kerültek területek, amelyek viszont a második világháború után elvesztették őket a Szovjetunióba.

2013-tól Romániában 1,2 millió magyar élt, Szlovákiában mintegy 459 000, Szerbiában pedig 251 000.

“Különböző formákban hasonló konfliktusokat oldottak meg a kisebbségi oktatás, a magyar oktatási autonómia tekintetében” – mondta Tamás.

“A mi bonyolult történelmünket a magyar politikusok használják politikai pontok megnyerésére” – válaszolta Bodnar.

Útlevél botrány

Orbán, mivel a 2018. áprilisi földrengés győzelmével harmadik futamot nyert, nemzetiségi-konzervatív politikát folytatott, de a külföldön élő magyarok az egyik legfontosabb középpontjában álltak, hiszen 2010-ben hatalomra került.

Abban az időben Magyarország egyszerűsített eljárást fogadott el a magyar állampolgárság megadásáról. 2018-ban Orbán személyesen gratulált magyar útlevéléért az egymilliomodik útlevél külföldi tulajdonosának, egy 36 éves magyar eredetű szerb mezőgazdasági termelőnek.

Az útlevéllel rendelkező diaszpóra magyarok szavazati jogot szereztek, és többségük támogatta az Orbán Fidesz-KNDP pártot az áprilisi választásokon, ami segített a magyar vezetőnek, hogy megszilárdítsa a hatalomi fogását.

A 199 fős magyar parlamentben a helyek több mint kétharmadával a Fidesz elég szavazattal rendelkezik az ország alkotmányának megváltoztatására.

Zakarpattyában, ahol a magyarok a többnemzetiségűek, mintegy egymillió ember 10% -át teszik ki, Magyarország több mint 94.000 magyar útlevelet bocsátott ki ukrán-magyaroknak. A kettős állampolgárság tilos Ukrajnában, mondta Bodnar.

Az ukrán kormány sokszor megkérte Budapestet, hogy azonosítsa azon polgárait, akiknek magyar útlevelet adott ki, de hiába.

És ahogy szeptember 19-én megjelent, az ukrán magyar konzulátusok tisztviselői arra utasítják az új magyar útlevelet birtoklókat, hogy rejtsék el azt a tényt, hogy második útlevelük van.

A balkáni város konzulátusának, a Zakarpattya Oblast városának tisztviselőit bemutató videó, amelyben arról beszélnek, hogy a lakosok ne tájékoztassák az ukrán hatóságokat az új második útlevelükről, szeptember 19-én jelent meg az interneten, a két ország között még rosszabb viszonyt okozott.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja az ukrán berehovei magyar konzulust szeptember 20-án.

Szijjártó magyar külügyminiszter elmondta, hogy ha ez megtörténik, Magyarországon egy ukrán konzulust kiutasítanak, de azt is mondta, reméli, hogy a vitát diplomáciai úton rendezik.

Szeptember 23-án az origo.hu hírcsatornájára elmondta, hogy az ukrán titkosszolgálatok speciális műveletet hajtottak végre egy konzulátusban, a NATO tagországban, hogy filmezzenek.

“A kettős állampolgárság normális gyakorlat az EU-ban. Ukrajnának ezt tudnia kellett volna “- mondta Szijjártó.

Bodnar szerint az ukrán diplomaták a konfliktust Magyarországgal is meg akarnák oldani, a minimális további károkat a már megdöbbentő kétoldalú kapcsolatokban.

“Hogy világos legyen. Ha valaki magyar útlevelet szeretne kapni, akkor igaza van” – mondta Bodnar. –„ De erre van egy legitim mechanizmus. A hatóságokat tájékoztatni kell, és feladni az ukrán állampolgárságot. ”

Sajnos az ukrán diplomaták elhanyagolták, hogy Budapestet a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésre sürgetik, mivel nem vonakodtak elrontani a kapcsolatukat Magyarországgal, mondta Bodnar.

“Ennek eredményeképpen most egy nagyon nehéz problémát kell megoldanunk, amelyet korábban túl sokáig figyelmen kívül hagytunk. Ez lehetővé tette Magyarország számára, hogy tovább bővítse jelenlétét Zakarpattyában. ”

Terjeszkedés

Magyarország befolyása a régióban valóban erős. Budapest állampolgárságot, helyi vállalkozások finanszírozását, magyar oktatási intézmények támogatását és humanitárius segítségnyújtást biztosít. Magyarország is kiterjeszti befolyását a helyi médiában.

A szeptember 19-én a Zakarpattya Magyar Kulturális Egyesület 50 százalékos részesedést vásárolt a “21 Uzhhorod” helyi TV-csatornán a magyar kormánytól kapott támogatási pénz felhasználásával.

A TV-csatornát “Ungvár 21” néven nevezték el egy magyar nyelvű közönség számára.

Kulin Zoltán, az Ungvar 21 vezetője a szeptember 19-i detektor médiatájékoztatón elmondta, hogy a Rebranded csatorna ukrán és magyar nyelven fog sugározni, és a magyarok Zakarpattya életére összpontosít.

De bár a magyarországi bővülés Zakarpattyában emlékeztet a Kreml által a Donbas és a Krím-félsziget elfoglalása előtt alkalmazott módszerekre, Ukrajna nem aggódik amiatt, hogy területének egy másik részét egy imperialista szomszéd miatt elveszíti.

“A Zakarpattya-i nemzetiségi magyarok nem tudnak ukránul beszélni, és asszociálják magukat Magyarországgal. De sem a szervezeteik, sem Budapest nem kérte, hogy Zakarpattya vissza legyen csatolva Magyarországhoz, ahogyan Oroszország is csinálta Krímivel.”- mondta Bodnar.

Nyugattól Oroszországig

Azonban Budapest viselkedése nemcsak Kijevben, hanem az EU többi részén is áll: Orbán kritikával és még azzal a fenyegetéssel is szembesül, hogy Magyarország egyre csökkenő autorizációja miatt megfosztja szavazati jogaitól az EU-ban.

Az Európai Parlament többsége szeptember 12-én megszavazta a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen. Most Budapest szankciókkal szembesülhet, és megfoszthatják szavazati jogától – ha mind a 28 uniós tagállam támogatja a döntést.

A szavazás akkor történt, amikor a törvényhozó Judith Sargentini olyan jelentést nyújtott be, amely igazolja, hogy az Orbán kormány önálló médiát hallgat, nem kormányzati szervezeteket céloz meg, független bírókat von be és más intézkedéseket hoz, amelyek aláássák a demokráciát.

Szijjártó már bosszúnak nevezte a jelentést a budapesti székhelyű bevándorláshoz. Júniusban a magyar kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyek büntetik a segítségnyújtást az egyének vagy az illegális bevándorlók bármely csoportjának, akik menedéket keresnek Magyarországon.

A jogszabályok elfogadása arra késztette az európai emberi jogi szervezeteket, hogy bezárják hivatalukat Magyarországon.

Magyarország most konfliktusban áll Kijevvel, Brüsszellel, de nem Moszkvával.

Mindazonáltal ezek különállóak, Tamás ragaszkodott hozzá. Ukrajnában a konfliktus a nyelv és a kultúra témáját érinti.

“És Brüsszel a liberális világképet és a világrendet védelmezi, amelyet Orbán és sokan mások támadnak” – mondta Tamás.

Bodnar azt is mondta, túl korai lenne elmondani, hogy Magyarország Oroszországgal szemben állt. De a jelek aggasztóak. “És nem csak a NATO (kérdésben).

Nézdzük meg az orosz szankciókat is. Mindenki az EU-ban Ukrajna mellett áll, de Magyarország elmélyíti az Oroszországgal való együttműködést a nukleáris területen “- mondta Bodnar.

“Oroszország nagy energiaprojekteket használhat, például a Paksi Atomerőmű rekonstrukcióját, hogy kiterjessze befolyását Európában.”

Forrás: Kyivpost