BUCSÚ, Magyarország – Egy vidéki határállomáson a nyugaton képzett magyar kémelhárító ügynökök a közelmúltban beszámoltak arról, hogy az orosz külföldi kémszervezet egyik ismert operatőre beutazott Magyarországra és üldözési engedélyt kért a parancsnokságtól.

Az engedélyt megtagadták,  érkezett a határozott parancs Budapestről.

Ez a fajta incidens rendszeresen előfordul Magyarország határán két korábbi hírszerző ügynök szerint, és illeszkedik egy mintába. Az orosz részvétel Magyarországon növekszik. Az orosz kémek szabadon mozognak, Budapestet használva alapjainak az európai célok előmozdítására az amerikai és magyar tisztviselők szerint. Az orosz energetikai vállalatok szerződtetnek olyan titkos ügyleteket, amelyekre a kritikusok azt mondják, hogy célja a magyar oligarchák gazdagítása és bevonása. Az Egyesült Államok és az Európai Unió tisztviselői panaszkodnak, de úgy érzik, hogy egy olyan kormányzat zárja ki őket, ami inkább Putyin-féle, mint a sajátjuk.

Üdvözöljük Európa új zűrzavarában. Az USA és az EU európai szövetsége, amely a hidegháború után erősebbé vált, most szétbomlik. Oroszország megragadja az esélyeit, hogy ösztönözze ezt a széttagoltságot és visszanyerje a befolyását. Ezúttal a moszkvai szellemi pénznem nem a marxizmus, hanem a tekintélyelves vezetői stílus, amely a liberális demokrácia szellemében szunnyad.

Oroszország helyi partnereket keres Európa politikai lázadásaihoz, amelyek kihívást jelentenek a történelem végét jelző liberális rendet illetően. Ezek formában és erőben változnak, a natív pártoktól Franciaországban és Németországban, az EU által támogatott, a dél-európaiországi megszorítások baloldali ellenfeleihez. A kontinens szélén Törökország is nyugat felé fordítja hátát. Európa keményen megszerzett egysége elmosódott.

A történelmi irónia sehol sem élesebb, mint az első országban, ahol lehúzták a vasfüggönyöt. Magyarország augusztus 1989-es határnyitása láncreakciót váltott ki, amely végül ledöntötte a berlini falat. Most ez a kis nemzet ismét egy másik európai lázadás középpontjában áll, amelyet az uralkodó párt “főmérnöke”, Orbán Viktor miniszterelnök vezényel.

1998 és 2002 között az Oxford által kiképzett volt disszidens elsőfokon miniszterelnökként arra törekedett, hogy Magyarország az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe kerüljön és távol álljon Oroszország hatáskörétől.

Mióta 2010-ben visszatért a hatalomra, az 55 éves egy másik irányra tért, fogadozva, hogy a hidegháborút követő rend véget ér és mind Oroszország, mind kormányzati modellje növekszik. A nyugati demokrácia már nem Európa eszméje Orbán úr szerint és sem az USA, sem az európai politikai szervezet nem tartja fenn a liberális demokratikus rend védelmének biztosítását.

Orbán úr azt mondja, hogy segít az országát navigálni egy átmeneti helyzetben, egy amerikai vezetésű egypólusú világból egy bonyolultabb, többpólusú korszakba, amelyben a kis országoknak egyensúlyt kell teremteniük a nagyhatalmak között.

“Orbán valóban úgy véli, hogy a Nyugat hanyatlik, és az EU és a NATO legjobb napjai meg lettek számolva” – mondja Korányi Dávid, az washingtoni Atlanti tanács, illetve a korábbi magyar nemzeti biztonsági tisztviselője. “Orbán elég pragmatikus ahhoz, hogy Magyarországot ma az EU-ban és a NATO-ban tartsa, mert a beérkező pénz és a biztonsági esernyő még mindig értékes. De ő látja a 21. századot, mint egy konkurens kormányzati modell felemelkedését, a Keletét. ”

Vagy, ahogy egy bizalmas emlékeztet Orbán úrra, amikor panaszkodik: “Az amerikai politika négyévente változhat”.

Az Európai Unióban máshol a status quo szembeszállással találkozik az olaszországi és az ukrán választópolgárok részéről, akik úgy érzik, hogy nem gyarapodtak a vasfüggöny leomlását követő globalizált gazdaságból. Magyarországon a modern Európa szembeszáll szintén a felkeléssel, annak ellenére, hogy a magyar nemzet profitált ebből. A bérek megduplázódtak, mióta Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz. Az állam csupán a GDP 1%-át költi a katonaságra, támaszkodva a NATO kollektív szövetségére a védelem fenntartása érdekében.

És mégis, Orbán úr a legarcátlanabb kihívást jelentette az Európa politikai rendjének egyesítéséhez szükséges közös szabályok és értékek szintjén, valamint a végrehajtó tisztségviselők számára. Az egymást követő amerikai nagykövetek előadást tartottak a bíróságok, a média és a központi bank megerősítésére irányuló lépéseiről.

“Ez a demokrácia szóbeszéd”, egy amerikai nagykövet emlékeztetett Orbán replikájára.

A NATO-ban Orban úr blokkolta az amerikai vezetésű katonai szövetséget, hogy az ukránok-orosz konfliktusokkal kapcsolatban találkozókat tartson. A magyar diplomaták azt állítják, hogy felkérték őket, hogy korlátozzák és jelentsék az amerikai tisztviselőkkel való kapcsolattartást.

Ezen a nyáron egy Duna-folyó kanyarulatánál, egy ókori római határállomás romjai közelében, az Orbán legnagyobb tétjével kezdődő ásás kezdődött: egy 12 milliárdos orosz atomerőmű, amely a magyar gazdaság egy tizedének értéke. Putyin úr személyesen szólította fel Orbánt, aki úgy gondolta, hogy a német gyáraknak eladhatják az orosz energiát, és ezt “a század üzletének” nevezik.

A hazája eladósodását és Moszkvától való függőséget is eredményezhet az ügylet, éppúgy, mint fiatal korában, véleményezték a saját miniszterei, akik ellenkampányt indítottak. A kormány által megbízott értékelés szerint az üzem profitot termel – ha a villamosenergia-árak közel kétszeresére nőnek, amit az energiaszakértők nem várnak.

Putyinnak van egy saját geopolitikai napirendje, a nyugat-magyarországi hivatalnokok figyelmeztetnek: befolyásolni a politikai és üzleti elitek elköteleződését az EU országaiban, és meggyengíteni egy olyan blokkot, amelyet az orosz nagyhatalmú helyreállítás akadályaként néz.

Kremlin szóvivője, Dmitrij Peskov elutasítja ezt az elemzést. “Modern  mindent Oroszországra és az orosz hírszerzésre fogni”, mondja, hozzátéve, hogy az EU országai “saját belső problémáit kell megoldaniuk”.

Orban úgy véli, hogy képes megjósolni és kitalálni egy cinikus munkásságát és bemutatni liberális kritikusainak, hogy kis országa ellensúlyozhatja a nagyhatalmakat.

Ez egy nagy tétű szerencsejáték egy olyan ország számára, amely szinte az elmúlt 500 évben az egyik vagy éppen másik birodalom által volt elfoglalva.

“Nem hiszem, hogy ezt a táncot Kelet és Nyugat között fenn tudja tartani, anélkül, hogy eltörje a lábát” – mondta egy jó kapcsolatokkal rendelkező magyar bankár.

Orbán felemelkedését azzal kezdte, hogy a liberális elképzeléseket megcáfolta Moszkvával szemben. Röviddel a televíziós 1989-es ünnepségen való beszélgetés előtt az ellenzéki emberek arra figyelmeztették, hogy hagyja abba az itt állomásozó szovjet csapatok kihívását. Orbán a tömeg előtt állva követelte a katonák hazatérését.

Orbán provokatív attitűdje helyi szenzációvá vált, hiszen ösztöndíjat nyert Oxfordban, ahol ugyanolyan befolyásos professzorok mellett tanult, mint Bill Clinton. 1998-ban miniszterelnöknek választották és ellátogatott a Fehér Házba, ahol Clinton úr dicsérte “erőteljes és progresszív vezetését”.

Clinton most Orbánt “Putyin-szerű vezetéssel” vádolja, ám a magyar miniszterelnök szerint ő és a magyar nép ” több tiszteletet érdemel” Clintontól.

A jövőbeli magyar vezetőnek időbe telt, hogy megtalálja a politikai útját. A tekintélyelvű apa fia, aki megverte őt, szerény származása miatt kényelmetlenül érezte magát Budapesten, ami egy nagy és kedves főváros a Dunán. A liberális budapesti politikusok úgy kezelték, akár egy szofisztikálatlan embert – egyikük gúnyosan húzta meg Orbán nyakkendőjét nyilvánosan.

A fiatal miniszterelnök lett volna az új Václav Havel, a közép-európai liberális demokrácia szimbóluma, mint a cseh intellektuel,  mondta az Egyesült Államok akkori magyar nagykövete. – Nem érdekel. Meg akarom nyerni a választásokat és megtartani ezt az irodát – válaszolta Orbán a nagykövetnek.

A 2002-es választási vereség mélyen megrázta Orbánt, aki Kósa András szerint a media ellenségességét hibáztatta. Ő is bizalmatlan lett az Egyesült Államok felé. A George W. Bush adminisztrációja megalázta, hiszen kritizálta őt, hogy nem bírálja az antiszemitizmust és a fegyverkereskedelmet.

“Úgy érezte, hogy az Egyesült Államok nem lehet Európa legjobb barátja” – mondta egykori kabinetfőnök.

A hatalomtól megfosztván panaszkodott, hogy az Egyesült Államok nem tett többet azért, hogy segítsen Magyarországnak biztosítani a nem orosz gázforrásokat. Amikor az orosz csapatok 2008-ban Grúziába beömlöttek, elutasította Putyin “nyers császári hatalmi politikáját”, várva a jövőbeli amerikai elnök kemény vonalát.

Ehelyett Barack Obama megpróbálta visszaállítani az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat. Eközben a globális pénzügyi válság és az európai remegő válasz miatt arra a következtetésre jutott, hogy szkeptikus a Nyugat politikai pluralizmussal és globalizációhoz való ragaszkodásával kapcsolatban. “Úgy értelmezte, mint a nyugati rendszer kudarcát” – mondja Korányi az Atlanti Tanácsban.

2009-ben meghívást kapott egy olyan vezetőtől, aki hasonló kétségekkel küzdött. Orbán belemászott a közvélemény-kutatásokba, miközben Putyin találkozni akart.

A magyar miniszterelnök kisebb küldöttséggel utazott Szentpétervárra. Putyin miniszterek és segédeikkel sétált be a szobába, akiket Orbán előtt szidott meg. A hatalom megtetszett a magyar ellenzéki vezetőnek, a beszélgetést ismerő emberek szerint. A két férfi beleegyezett abba, hogy félreteszik a múltbeli ellenségeskedést és tiszteletet mutatnak egymás felé. Ezután Putyin visszakísérte Orbánt a repülőtérre.

“Ez a találkozó a fordulópont volt” – mondta Rácz András, a Magyar Ügyek Intézetének korábbi biztonsági tagja.

Orbán elsöprő fölénnyel aratott következő évben. Egy tanácsadó kérdezte őt, hogy ha egy globális pénzügyi válság közepette szerezte a hatalmát, aggódik-e Magyarország sorsáért. “Nem. Szeretem a káoszt – felelte Orbán -, mert új rendet építhetek ki ebből a káoszból. Egy olyan rendszert, amilyent én akarok.”

Miután átírta az alkotmányt, újrarajzolta a választókerületeket és hatalmat adott pártjának olyan intézmények felügyelésére, amelyek a médiaszabályozóktól a bíróságokig tartott, Orbán változtatásokat tervezett az országának a fő energiaforrásának biztosításáról, azaz orosz gázokról.

A 2011-ben elkezdett titkos megegyezés szerint a Magyarországra bejövő gázt olcsóbban értékesítették egy magyar és orosz oligarchák által ellenőrzött energiakereskedő társaságnak. A kereskedelmi vállalat, a MET, majd újra értékesítette a gázokat az ügyfeleknek a nagy nyereségért. A MET szóvivője szerint az üzlet “szokásos piaci gyakorlat”.

A kormányrendelet hivatkozik a “biztonsági” korlátozott gázvezeték használatára más gázimportőrök által, minimalizálva a versenyt. 2015-ben az Európai Unió kötelezte a piac megnyitását, miután információk szivárogtak ki az ügyletről.

Egy új magyar üzleti elit alakult ki, amely politikailag Orbántól függött – nem ellentétben az oligarchikus hálózattal, amely Putyint érintette. A győztesek között Mészáros Lőrinc, az Orbán falujából származó csőszerelő, aki Magyarország második leggazdagabb embere lett, Az uniós közbeszerzési szerződésekben több tízmillió dollárt ítéltek oda a miniszterelnök tollának ellenőrzése alatt álló vállalatnak, melyet az EU nyomozásai igazoltak. Amikor egy oligarchia egy óriásplakát társaságot vásárolt Orbán engedélye nélkül, a miniszterelnök abbahagyta a beszélgetést vele, amíg el nem adta, az ügyet ismerő személy szerint.

Mészáros és a miniszterelnök veje, Tiborcz István nem érhető el észrevételezésre.

Orbán úr világossá tette vízióját. “Az új állam, amelyet építünk, egy illiberális állam, egy nem-liberális állam” – mondja a 2014-es újraválasztást követő beszédében. Érdeklődését fejezte ki “olyan rendszerek iránt, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisak, nem liberális demokráciák talán még a demokráciák sem, mégis a nemzetek sikeresek. “Oroszország, Törökország, Kína és más nem nyugati országok most” a nemzetközi elemzések csillagai “.

“Keresünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a nyugat-európai dogmákkal való megkülönböztetés módjait.”

Az amerikai diplomaták még mindig úgy vélik, hogy Orbán továbbra is elkötelezett abban, hogy országát mélyebben a Nyugatra vezesse. A vizsgálat négy nukleáris kúp formájában jelent meg.

Magyarországnak helyettesítenie kellett a szovjet korszakbeli Paksi reaktorokat Duna-parti városhoz közel, amely az ország villamosenergia-termelésének mintegy 40% -át garantálja, viszont a 2030-as évek végén le Kellett volna zárniuk. A Toshiba Corp. tulajdonában álló Westinghouse Electric Co. és a francia Areva SA felkérést kapott arra, hogy versenyeztetési és nyílt pályázati ajánlatot tegyen, amelyet az EU szabályai előírnak.

“Ez volt a módja annak, hogy elvesszük őket az orosz markokból” – mondta egy korábbi amerikai diplomata. – Aztán egyszer csak kirántották a szőnyeget alólunk.”

2014 elején Orbán átrepült Moszkvába, ahol Putyin úr két nagy új reaktort adományozott az orosz Rosatomból 12 milliárd euro értékben, amelyet az orosz állam hosszú lejáratú hiteléből finanszírozott. Oroszország szállítaná a rudakat, megsemmisítené őket és megépítené az üzemet. A részleteket a következő 30 évre titkosították.

A nyilvános pályázati szabályok megkerülése miatt uniós vizsgálatot indítottak. Orbán készen állt. Tevékenységét a legfontosabb német tisztviselők és lobbisták elő terjesztette, és ígéretet tett egy a német ipar számára nyereséges alvállalkozói szerződésre.

Először az Európai Bizottság elutasította a magyar érveket a nem ajánlattételi szerződés miatt. Ezt követően a német nyomás miatt elfogadták ezeket az érveket, annak érdekében, hogy egy “globális politikai megoldást” találjanak .

Otthon, magyar bankárok és energiaelemzők figyelmeztették, hogy Orbán rosszul számolt. A kormány energiabecslései 2008-as adatokon alapultak; a szél és a napenergia költségei azóta összeomlottak, és komoly kétség merült fel arra vonatkozóan, hogy a mammut üzem nyereséget termelhet-e.

Ezen a nyáron kezdődött meg az új mega-üzem transzformátorállomásának építése, Paks 2 néven. Egyre több budapesti tisztviselő attól tart, hogy Oroszország Orbánt átveri. Az orosz hitel körülbelül 4% -os kamatozású, jóval magasabb, mint amit Magyarország a nemzetközi kötvénypiacokon fizet. Remélem, hogy a magyar vállalatok az építési munkák mintegy 40% -át képesek végrehajtani, azonban kevés a szakképesített ember. Az üzem végső költsége pedig messze meghaladhatja a 12 milliárd eurót, a nukleáris ágazatban szerzett tapasztalatok alapján, lehet túl szűk a költségvetés.

“Azt hittük, hogy a legjobb alkut köttük” – mondta egy Fidesz tisztviselő. – De úgy tűnik, talán ezen alkalommal, az oroszok voltak a nyertesek.

Kőműves Anita Budapesten és Bojan Pancevski Berlinben hozzájárult ehhez a cikkhez.

Javítások és bővítések

Magyarország új oroszországi kormányhitelével finanszírozza új atomreaktorát. A cikk korábbi verziója helytelenül állította, hogy a hitel egy orosz kormány által irányított bankból származik. 08/09/18

Forrás: Wall Street Journal