A jelenlegi magyar kormány aktív nemzetpolitikája, melynek célja “a magyar nemzet egyesítése a határon túl”, gyakran vezet etnikai összecsapásokhoz a környező országokban, különösen Erdélyben. Jelenleg a katonatemetőben egy ilyen konfliktus alakult ki, csupán néhány kilométerre a Román Királyság és a Magyar Királyság 1920 előtti határától.

Úzvölgye ma egy lakatlan falu, ahol 1917-ben harcok folytak az osztrák-magyar, német hatalom és a Román Királyság katonái között, amely be is lépett az Első Világháborúba az Antant oldalán. Úgy látszik, hogy a 27 évvel később, 1944-ben ugyanazon a térségen folytatott heves harcok több életet is követeltek. Az itt elesett és eltemetett katonák száma és nemzetisége hevesen vitatott. Az 1980-as évek végén a tisztviselők 1300 román, magyar, német és orosz katona maradványáról készített feljegyzést. Egy régebbi (1926) felmérés szerint az Osztrák-Magyar Monarchia 350 katonája és 900 más nemzetiségű katona van ide eltemetve.

A temető egészen a közelmúltig a 30 kilométerre fekvő Csíkszentmárton joghatósága alá került, de adminisztratív módon átkerült Dormánfalva (románok által lakott kis falu) fennhatósága alá. Csíkszentmárton kirakati gyönggyé akarta alakítani a temetőt, burjános valója helyett, erre jelentős mennyiségű pénzt kapott az Orbán-kormánytól. Azóta, hogy a Pesti Srácok is rámutattak, “számos honfitárs zarándokhelye lett”.

Csak egy hónappal ezelőtt, egy magyar tradicionista csoport járt Úzvölgyében drága huszárruháikat mutogatva. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakció vezetője, szervezett zarándoklatot a helyszínen június 4-én, a Trianoni Szerződés emléknapján, hogy tisztelegjenek az elesett magyar katonák előtt. A magyarországi és erdélyi magyarok által erre a temetőre fordított figyelem miatt a szélsőjobboldali nacionalisták elkezdtek érdeklődni Úzvölgye iránt.

A baj ott kezdődött, amikor a temető Dormánfalva fennhatósága alá került, melynek polgármesterét zavarta a temető magyar “kisajátítása”. Mivel román katonákat is temettek el ott javasolta a temető román részének létrehozását. A helyszín rendben tartásával foglalkozó magyarok és Csíkszentmárton vezetősége tiltakozott; négy különböző minisztériumhoz fordultak, hogy kiderítsék a falu polgármesterének jogában állt-e engedély nélkül változtatásokat csinálni. Egy 2003-as román törvény szerint az önkormányzatok felelősek a katonai temetők és emlékművek karbantartásáért, de nem változtathatják meg őket. Szükségük van különböző minisztériumi engedélyekre (amelyek joghatósága alá tartozik az eset), ebben az esetben a Védelmi Minisztérium és a Kulturális Minisztérium engedélye szükséges. Látszólag az ilyen engedélyt sem Csíkszentmárton sem Dormánfalva nem kapta meg. Így a magyarok által elvégzett újítás is és a román rész hozzáadása is illegális.

Ami ezután következett az szinte elkerülhetetlen volt. Egy közelmúltbeli felmérés szerint, a románok nagy része (58.2%) úgy véli, hogy Magyarország beleavatkozik az ország belső ügyeibe és még ennél is többen (64.4%) úgy gondolják, hogy Magyarország célja Erdély irányítása. Szélsőjobboldali csoportok, beleértve a bukaresti labdarugó huligánokat is, azon a napon gyűltek össze ott, amikorra a románok tervezték az emlékmű és az 50 betonkereszt felavatását, a bajok előreláthatóak voltak, mivel a magyar fél megígérte, hogy meg fogja akadályozni az esemény bekövetkeztét. Június 6-án több ezer magyar érkezett és előláncot alkottak a temető körül, melyet a románok viszonylag könnyen áttörtek.

Az esemény diplomáciai vitát váltott ki Magyarország és Románia között. A magyar külügyminisztérium behívta a romén nagykövetet, aki megtagadta jelenlétét, talán így akarta bizonyítani, hogy a román kormány belső ügyként kezeli a történteket. Másrészt a román kormány felszólította Budapestet, hogy nyugtassa meg az erdélyi magyarokat és sürgette a két felet, hogy üljenek le közösen és találjanak egy közös megoldást. A romániai magyar pártok azonban kifejezetten nem voltak nyugodtak. Két kisebb párt, az ÉMNP és az MPP, panaszt nyújtottak be az érintettek ellen és kártérítést követelnek. Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője, egy francia rádióval készített interjú során “provokációnak” nevezte az eseményeket, amelyen civil szervezetek, papok és korábbi Európai Parlamenti képviselők vettek részt. Nem csak a szélsőségeseket, hanem az egész országot elítélte. “Románia megmutatta igazi arcát az úgynevezett kisebbségi jogokkal szemben. Ez az igazi Románia 2019-ben”, mondta a hallgatóságának. Megígérte, hogy az összes lehetséges internacionális intézménybe elviszi az ügyet.

Magyarországon a nacionalista Jobbik párt a kormány legszigorúbb reakcióját követelte. A szélsőjobboldali Mi Hazánk párt követte a példáját. Az LMP, melynek új vezetősége elfogadta a kormány nemzetpolitikáját, volt talán a leghangosabb. A Hír TV riportja szerint, Ungár Péter “teljes nemzeti egységet követel ebben az esetben”. Megígérte, hogy más ellenzéki pártokkal is folytat tárgyalásokat a magyar kormány álláspontjának támogatására.

Bár Ungár felszólította az MSZP-t, hogy befolyásolja az Európai Szocialista Pártok Szövetségét lépjenek közbe Romániában, az MSZP még nem válaszolt a felhívásra. A Párbeszéd azonban ma kifejezte szolidaritását az erdélyi magyarokkal szemben. „A kormány kötelessége garantálni a magyarok biztonságát a rendelkezésére álló diplomáciai eszközökkel.” A Demokratikus Koalíció szintén hallgatott. A Momentum reakciója több szempontból is csodálatra méltó, megjegyezte azt is, hogy “azok akik a kisebbségeket támadják Európa ellenségei”, hozzátette, hogy a magyar kormány “retorikai és a támogat propagandája szintén mérgezi az európai országok hangulatát, tanulságot kínálva a nacionalizmusból”.

Természetesen a Momentumnak igaza volt, de ahogy az elképzelhető, a nyilatkozat nem volt valami szívesen fogadva a kormány által finanszírozott médiában. A 888.hu megjelentett egy cikket „A Momentum szerint a magyar kormány felelős az Úzvölgye-i román pusztításért” címmel, hozzátéve, hogy „visszatértek Kuncze, Pető, Demszky, Horn, Bauer elvtársai”. Az utalás a liberális SZDSZ vezetőire vonatkozik a köztársaság első éveiből. Ez egy tipikus reakció a kormány körében a kritikákra. Ahelyett, hogy válaszolnának a vádakra, az első reakciójuk során a kritikusokat a liberálisokhoz hasonlítják, akik felelősek a rossz dolgokért, amelyek 1989 óta Magyarországon történtek.

A Momentumnak igaza van abban, hogy felhívja a figyelmet az Orbán-kormány nemzetiségi retorikájának és politikájának kedvezőtlen hatásaira, amelyek csak etnikai viszályokat kreálnak. A beszélgetés ösztönzése helyett az álláspontja nézeteltérésekhez és néha erőszakhoz vezet.

Forrás: Hungarianspectrum
(TFP fordítás)