A NÉPSZAVA elemezi a Fidesz és a szomszédos államokban élő magyar kisebbségi pártok közötti jelenlegi kapcsolatát, kimutatták, hogy az RMDSZ Orbán Viktor stratégiai szövetségese lett. A NÉPSZAVA elemezi annak a lehetőségét is, hogy az RMDSZ is kilépne az Európai Néppártból a Fidesszel együtt, de az eredmények azt mutatják, hogy az euroszkeptikusok csoportjába való belépése az EU-t támogató magyar szavazók elvesztését jelentené, írja a Rador.

Teljes kommentár a NÉPSZAVÁból:

Hétfőn a budapesti karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor azon magyar pártok elnökeit akik tagjai az Európai Néppártnak. A rendezvényen részt vett: Semjén Zsolt, miniszterelnök helyettes és a KNDP elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Menyhárt József, MKP elnök, és Pásztor István, UMV elnök.

A jelentések szerint: “A nemzeti stratégia és az európai politika jelenlegi kérdésein túl a magyar pártvezetők a magyar kormány segítségével megvitatták az európai parlamenti választásokat és a határokon átnyúló gazdasági fejlesztési programokat.”

A nyilatkozat nem jelzi, hogy mik a jelenlegi nemzeti politikai kérdések, és a párt elnökei nem nyilatkoztak az ülésen megvitatottak tartalmáról.

Azzal a ténnyel önmagában nincs baj, hogy ezek a pártok, amelyek az Európai Parlament tagjai készülnek lenni, tárgyalásokat folytatnak, de vannak azonban olyan nézőpontok, amelyek bizonytalanságot teremtenek a hivatalos sajtóközlemény valós tartalmával kapcsolatban. Az előző európai parlamenti választásokon nem volt olyan kampány, amit az EPP koordonált volna és egy magyar párt esetében sem gondolkodott egy magyar párt kizárásán. Orbán Viktor és a Fidesz esetében eddig garantált volt az MKP közvetlen támogatása, viszont az RMDSZ esetében ez a bizalmi kapcsolat viszonylag új.

Az első európai választásokon Romániában csak Tőkés László egyéni, RMDSZ elleni, jelölését támogatták. A közeledés a 2014-es választásokon kezdődött, amikor Orbán személyesen vett részt az erdélyi kampányban és támogatta a romániai magyarok jelenlétét. Azóta az RMDSZ “stratégiai szövetségessé” vált, olyannyira, hogy napjainkban feltehetjük a kérdést, miszerint megbeszélték a határon túli kampányok összeharmonizálását vagy hogyan fognak viselkedni a külföldiek a Fidesz kizárása vagy “önkéntes kilépése” után a Néppártból. Ez utóbbi gyanút alátámasztja az a tény, hogy az UMV elnöke, Pásztor István, is részt vett a találkozón, bár Szerbia nem tagja az EU-nak, így nincs is választási kampánya az UMV-nek, de a szerbiai magyar párt tagja az EPP-nek.

2014-hez hasonlóan a Fidesz fenntart egy helyet a vajdasági jelöltnek, Deli Andornak, továbbá van egy hely Bocskor Andreának a KMKSZ-ből, aki nem vett részt a találkozáson, mivel nem teljes jogú vagy társult tagja az EPP-nek. Ha a tárgyalások “ténylegesen a nemzeti stratégiai kérdéseket” foglalták magukba, akkor ukrán választások fényében szükségszerű lett volna a kárpátaljai képviselet és hasonlóan érthetetlen, hogy miért azok a Magyarország határain kívüli pártok képviselői hiányoztak, akik gazdaságilag a legnehezebb helyzetben vannak.

Az ülés előtt az RMDSZ és az MKP arról számolt be, hogy nem szavaznak a Fidesz kizárásáért vagy felfüggesztéséért. Az RMDSZ elnöke kerülte az RMDSZ hozzáállásával kapcsolatos kérdéseket a Fidesz kizárásával kapcsolatban. Kelemen Hunor csak annyit mondott, hogy a pártban már nem aktuális a kérdés, tagadta, hogy az RMDSZ kiszállna a pártból. Hasonlóan járt el az MKP is.

Az Orbán és Fidesz összehangolt kampánya és az EPP-ben benne levő összes magyar csapatának létezése érthető, mert ez jelzi, hogy a szankcionálás esetén az EPP többet veszítene, mint a 13-14 tagból álló Fideszes csoport.

Ez az üzenet tartalmazhatja rejtve, hogy a Magyarország határain kívüli magyar pártok követnék Orbán pártját, attól függetlenül, hogy hol lesz a Fidesz a májusi választások után.

Habár Erdélyben és Szlovákiában az Orbán támogatóinak tábora fontos, a publikált üzenetnek két kimenetele vagy bumeránghatású lehet. Sem az RMDSZ sem az UMV nem áll jól a felmérések szerint, mindketten veszítenek a támogatók számából minden választás után, a román és szlovák pártok támogatása fontosabb az EU szempontjából. Mindkét párt két mandátumra számít, de a felmérések szerint, az RMDSZ-nek csak egy támogató helye van, és az UMV esete bizonytalan, mivel az 5% alatt vannak.

A szlovákiai elnökválasztás, amely Zuzana Caputovát az elnöki székbe juttatta, részben bizonyította, hogy a szlovákiai magyarok egyre kevésbé szavaznak az etnikai hovatartozás szerint.

A romániai előrejelzések szerint az új politikai erők – a 2020-as USR-PLUS Szövetség – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nagyobb városokban élő magyar lakosság körében. Kolozsváron például a magyar választók több mint harmada jelezte, hogy május 26-án a román pártok szövetségére fog szavazni.

Fontos tényező az a tény is, hogy a magyar közösségekben nagy támogatásnak örvend az EU, nagyrészt azért, mert az EU, Brüsszel, részéről várnak támogatást a nemzeti államok kisebbségek elleni intézkedései miatt. Az RMDSZ és MKV etnikai választói még nem elemzik, hogyan lehet egyetérteni Orbán elképzelésével egy erős nacionalista állam létezéséről, azzal a céllal, hogy egyre több probléma érje el a közösségi szabályozás hatáskörét.

Ezzel szemben a két kisebbségi formációtól távolodó nagyvárosok intellektuális térsége régóta megkérdőjelezte ezt a kérdést, mint a magyar jogállamiság kérdését. Az RMDSZ és az MKV kampány célja, hogy egy legális garanciát kapjanak a kisebbségek jogai szempontjából- ami jelenleg a tagállamok szférájába tartozik, hasonlóan a választási bázisuk is ugyanezt várja Brüsszel részéről.

Hosszú távon, ez a “schizoid” állapot nem fenntartható. Szinte lehetetlen, hogy az erdélyi magyar és szlovákiai szavazók, akik félnek az országukban levő szélsőséges hatalmaktól megbocsájthatónak tartsák azt, hogy a Fideszt követve egy szélsőséges és euroszkeptikus csoportba kerüljenek.

Forrás: G4Media
(TFP fordítás)