A magyar parlamentben szerdán került megrendezésre a konferencia, amely az ország Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli.

Az esemény megnyitása után Kövér László előadó elmondta, hogy a NATO elengedhetetlen a nemzetközi színtér egyensúlyának megőrzéséhez, és dinamikus szövetségként kell megőrizni, hogy sikeresen állhassanak szembe az előttük álló kihívásokkal.

Benkő Tibor védelmi miniszter kiemelte, hogy Európát instabil régiók veszik körül délen és keleten. Magyarország közvetlen közelében a nyugat-balkáni biztonsági helyzet továbbra is törékeny, és instabil világunkban nőtt a konfliktus valószínűsége. Így a katonai erő szerepe is nőtt, mondta. Magyarország a jövőben továbbra is arányos részét veszi ki a NATO tevékenységeiből, mivel az ország megbízható szövetséges. Magyarország jelenleg GDP-jének 1,4% -át védelemre fordítja, és tervezi a NATO által 2024-re kitűzött két százalékos cél elérését. A modernizációs központ a légierőre, a hadseregre, a különleges műveletekre, a logisztikára és a kiberbiztonságra összpontosít.

Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségei közé tartozik, ami „megőrizendő eredmény.” Megígérte, hogy Magyarország célja az lesz, hogy meghaladja a NATO elvárásait. Taggá válásuk volt az első alkalom, amikor Magyarország hosszú idő után „saját kezébe vehette a sorsát”, a múltban önmagáért kellett kiállnia, vagy erőltetett szövetségben kellett résztvennie.

David B. Cornstein, az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy Magyarország megbízható szövetséges 20 éve: „Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy ezt a partnerséget még erősebbé tegye, és biztos vagyok benne, hogy együtt fogunk növekedni. A nagykövet megjegyezte, hogy közel 1000 magyar katona egymás mellett szolgál a szövetséges csapatokkal a NATO, az EU és a többoldalú békefenntartó missziókban. Rámutatott, hogy Magyarország aktívan korszerűsíti katonai tevékenységét,  NATO-kompatibilis felszereléseket vásárol és halad afele, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak, miszerint GDP-jének két százalékát védelemre fordítsa. Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy a NATO és a világ „tele van új és összetett kihívásokkal”, amelyek veszélyeztetik a szövetség tagjainak értékeit, szabadságát és szuverenitását. Különös figyelmet fordított az orosz „fenyegetésekre és agresszióra”. Figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak hamarosan „több választást” kell tennie, hasonlóan ahhoz, ami a NATO-tagságához vezetett húsz évvel ezelőtt.

„Hallottam néhány megjegyzést, hogy Oroszország nem katonai fenyegetés Magyarországra, mert a két országnak nincs közös határa. A mai világban azonban tévedés, ha csak a határokon áthaladó tankok tekintetében gondolkodunk. Minden NATO-tag agresszív kiberbiztonsági fenyegetésekkel és Oroszországból származó félrevezető kampányokkal szembesül, amelyek célja, hogy kimozdítson minket az egyensúlyból, gyengítse egységünket és megzavarja a demokratikus folyamatokat.”

Cornstein hangsúlyozta, hogy Magyarország határa közös Ukrajnával, egy olyan országgal, amely állandóan támadás alatt van, “kiber-támadásoktól és a tomboló téves információs kampányoktól kezdve az erőszakos provokációkig és az egyenes hadviselésig”. Hozzátette, hogy minden szövetséges érdeke egy szoros kapcsolat a NATO-val. Idézve Pompeo államtitkár néhány héttel ezelőtti beszédét az utolsó budapesti látogatása alkalmából, Cornstein hangsúlyozta, hogy

„A közép-európaiaknak ne legyenek illúzióik Putyin szándékairól. Egy autoritárius Oroszországot nem érdekli a kisebb nemzetek szabadsága és szuverenitása.”

Patrick Turner, a védelmi politika és tervezési főtitkár asszisztense is hangsúlyozta az „orosz fenyegetést”, mondván, hogy ez az egyik legnagyobb kihívás a NATO-nak az iszlám állam terrorista szervezete mellett. Dicsérte Magyarország hozzájárulását a szövetség iraki és koszovói küldetéséhez.

Kovács László és Martonyi János korábbi külügyminiszterek mindketten hangsúlyozták, hogy a NATO a világ legsikeresebb katonai szövetsége. Martonyi, a Friends of Hungary Alapítvány kuratóriumának tagja, a Hungary Today kiadója is ismételte a tagok előtt álló új kihívásokat, beleértve a szürke zónát is. Korábban tudtuk a különbséget a háború és a béke között, de most a határok elmosódtak.

E. Sylvester Vizi, a Magyar Atlanti Tanács elnöke és a Friends of Hungary Alapítvány kuratóriumának elnöke nemcsak arról beszélt, hogy mit szerzett Magyarország a NATO-tagsággal, hanem a magyar állampolgárokra gyakorolt ​​hatását is megvitatta. Azt mondta, ez volt az első alkalom, amikor a magyar állampolgároknak lehetőségük volt szavazni, hogy akarnak-e csatlakozni egy katonai szövetséghez. Hozzátette, hogy a NATO a polgároké, a népé, a békéé és a biztonságé. Hangsúlyozva az előtte lévő felszólalók üzenetét, kijelentette, hogy a NATO „egy hangon beszél, a nép hangján”.

A rendezvényen Németh Zsolt, a Parlament Külügyi Bizottságának fideszes elnöke és Mesterházy Attila, az MSZP bizottsági alelnöke és a magyar NATO Parlamenti Közgyűlés küldöttségének tagja is beszélt a konferencián. Cornstein és Turner beszédeire válaszolva Németh kijelentette, hogy Magyarország elítéli a brutális orosz agressziót, még akkor is, ha olyan országokról van szó, amelyekkel Magyarország vitát folytat.

A rendezvény végén megnyílt magyarországi NATO-csatlakozás és tagság fő mérföldköveit bemutató fotókiállítás.

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet 1949-ben alapítottak a második világháború után. A szervezet céljait az Észak-Atlanti Szerződés rögzíti, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt használnak a tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében. Magyarország húsz évvel ezelőtt a NATO teljes jogú tagja lett a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal együtt 1999. március 12-én. Ahogy a mai konferencia előadói is megjegyezték, a NATO nyitott és elkötelezett az új tagok (például Montenegró és Észak-Macedónia) befogadására.

Forrás: Hungary Today (Fordítás TFP)