Újabb törvényt fogadtak el nagy sietséggel, ez a fegyveres erők átszervezésével foglalkozik. Többek között arra törekszik, hogy a katonaságot egy új helyzetben, a “honvédelmi vészhelyzetként” leírt békés időkben nagyobb és hatékonyabb hasznosításra fordítsák, amely egy közelebbi megfigyelés alapján egy belföldi katonai riasztást jelent, bármilyen szomszédos országban előforduló zavar esetén.

A magyar hadsereg sajnálatos állapotát a jelenlegi katonai vezetés kritikusai a legdurvább kifejezésekkel írják le. Vadai Ágnes, a honvédelmi minisztérium korábbi alelnöke azt állítja, hogy a katonai vezetők és a kormány tagjai a védelmi parlamenti bizottságban tagadják az aktív szolgálatok pontos létszámát. Hivatalosan azt állítják, hogy 30 ezer ember van egyenruhában, de a legtöbbjül a minisztériumhoz, vagy a minisztérium alárendelt intézményeihez tartozik. Így a kritikusok meg vannak győződve arról, hogy csak 15 000 és 17 000 körüli ember áll rendelkezésünkre háború esetén az ellenség elleni küzdelemben. Az év elején, a volt védelmi miniszter szerint, 13 ezer katona volt alkalmazva a déli határon. Így, azt értem a törvény alatt, hogy további 8000 katonát kell felvenni, abszolút szükségességgel, mindaddig, amíg a katonaság tagjait arra használják, hogy megvédjék az országot a migránsoktól.

Amikor a katonai felszerelésekről beszélünk, a helikopterek és a tankok a Szovjet időből maradtak hátra. Mivel nincs pénz újak megvásárlására a helikoptereket Szentpétervárra kellett küldeni teljes javításra. Az oroszok nem csak megjavítják a helikoptereket, hanem megtanítják a magyar pilótákat, hogy irányítsák is őket. Ami a szovjet készítésű tankokat illeti, legtöbbjük használhatatlan. A szakértők szerint, a magyar katonaságnak legalább 50 új páncélozott tankra lenne szüksége. Nem csoda, hogy a HGV félig viccesen megjegyezte, hogy Orbánnak hamarosan meg kell kérnie az oroszokat, hogy jöjjenek vissza.

A kormány azt állítja, hogy az elmúlt pár évben 20 000 nőt és férfit toboroztak a hadseregbe, az általános benyomás az az, hogy nem kívánatos a tartalék seregben dolgozni. A kormány nyomást gyakorol a katonai háttérrel rendelkező volt tisztviselőkre, hogy bevehessék őket, viszont a kompenzáció csekély, így kevés ösztönzést nyújt a szolgálatra. Ha a kormány valóban komolyan gondolja, hogy egy tartalék hadsereget akar kialakítani fiatal férfiakból és nőkből, akkor meg kell találnia a megfelelő monetáris ösztönzést. Így az új törvény előírja, hogy az aktív katonáknak egyenlően fizessenek pont, mint a tartalékoknak.

Vadai Ágnes úgy gondolja, hogy az újonnan bevezetett változások nem bizonyulnak elégségesnek. Amire a katonaságnak szüksége van, az nem egy tartalék sereg, hanem a legújabb felszerelés és egy jobb képzés. A kormány egy Potemkin sereget hoz létre, amely ugyanolyan hasznos, mint korábban.

Bár a nagyközönség, megrémült, hogy behívhatják az 50 év alatti férfiakat háború esetén, hogy megvédjék a hazát, ez a törvényi rendelkezés valószínűtlennek tűnik. Kicsi az esélye, hogy minden 18 és 50 év közötti férfi mobilizálódni fog. Mindazonáltal Benkő Tibor, a védelmi miniszter elmagyarázta egy ilyen lépés demográfiai fontosságát. Azt mondta, hogy ez a változás hozzávetőlegesen 850 000 ember szenvedné el az ország népességéből.

Benkő tisztán elmagyarázta, hogy mit jelent a “katonai krízis szituáció” békeidőben. “A kormány kijelentheti a krízis szituációt, akkor is ha az a szomszédos országokban van és katonai beavatkozást igényel, ha Magyarország biztonságát veszélyezteti, vagy az Észak-Atlanti Szövetség szervezetének 4 és 5-ös cikkelyének teszi kötelezettségét.” A Független Hírügynökségtől munkatársa, Bakk Mihály, szerint a második eshetőség is csupán “álcázni akarja, hogy létrehozzanak egy legális támogatást”, hogy a szomszédos országok egyikében állítólagos belföldi zűrzavar következtében katonai válságra bukkantak.

A kijelentés a katonai válsághelyzetekről békés időkben ellentétes a hadsereg belföldi használatával kapcsolatos nemzetileg elfogadott korlátozásokkal. Mégis a törvény részletei azt mutatják, hogy a hadsereg személyzete bizonyos körülmények között átveszi a rendőri feladatokat. Máskülönben miért kell őket felszerelni a normál katonai felszerelések mellett gumibotokkal és pálcákkal? Hasonlóan aggasztó, hogy a törvény rendelkezéseket tartalmaz a katonai felügyeletre vonatkozóan a határok megvédésére ilyen krízis helyzetekben.

Jelenleg csak egy szomszédja van Magyarországnak, ahol ilyen szituáció létezik: Ukrajna, ahol orosz szeparatisták lényeges orosz segítséggel háborúban állnak az ukrán erőkkel. Bár az orosz-ukrán összecsapások messze vannak, Magyarországnak megvan a saját diplomatikus összetűzése Ukrajnával, amely egy teszt helyzet lehet az új törvény kipróbálására a katonai krízis helyzetre, ebben az esetben a kormány katonákat rendel az ukrán-magyar határra.

Bak emlékeztetett arra, hogy néhány héttel ezelőtt Kósa András a Népszava munkatársa értékes információkat kapott egy gyűlésről, amely Magyar Levente, a külügy- és kereskedelmi minisztérium alelnöke, és a diplomácia testület tagjai között zajlott. Ennek a zárt ülésnek az volt a lényege, hogy Magyar magyarázza el Magyarország álláspontját az ukrán-magyar konfliktussal kapcsolatban, de nyilvánvalóan a magyar álláspont nem kapott szimpatizáló hallgatókra. A Kósa által kapott információ legjelesebb része egy furcsa Magyar által megjegyzés volt, amely hangsúlyozta, hogy “eddig a konfliktus jogi természetű volt”, amely egy baljós gyűrűben állt. Mire gondolhat Orbán Viktor?

A magyar hadsereg lehet, hogy Potemkin sereg, hogy Vadai kifejezését használjuk, de még mindig elég jó, hogy rendet tartsanak otthon, főleg, ha a magyar nép úgy dönt elege volt Orbán Viktor diktatúrájából. És elég jó ahhoz, hogy a magyar hadsereg az ukrán-magyar határon tömegesen jelen legyen, ha szükséges. Ez a magyar katonaságról szóló új törvény aggasztó, mert rendkívül súlyos következményekkel járhat mind belföldön, mind az ukrán-magyar kapcsolatokban.

Forrás:Hungarianspectrum