Magyarország nem rosszabb, mint bármely más ország és harcolni akar az érdekeiért; az uralkodó pártok nem fogják megváltoztatni a politikájukat, de szeretnék megváltoztatni az EPP-t – ez lehet az első magyarországi “Site” konferencia összefoglalója az első napra, a Friends Of Hungary Alapítvány, a Hungary Today és az Ungarn Heute szervezésében. Tucatnyi külföldi újságírónak volt lehetősége a magyar politikai és gazdasági döntéshozókkal szemtől szemben találkozni és megkérdezni mindent, ami érdekli őket.

Ahhoz, hogy valódi képet láthasson Magyarországról, ismernie kell a magyar történelmet, a magyarok életét és gondolkodását; E. Sylvester Vizi, a Friends of Hungary Alapítvány kuratóriumának elnöke elmagyarázta a Hungary At First “Site” konferencia nevének fontosságát. Az elnök szerint a mai világ egyik legnagyobb problémája az, hogy nincs időnk beszélgetni egymással. Ezért az alapítvány célja, hogy hidat építsen Magyarország, a külföldön élő magyarok és a Magyarországot kedvelők között. Ez a konferencia arra szolgál, hogy a külföldi újságíróknak lehetőséget teremtsen a magyar ügyek és a politikájuk ismeretére, lehetőséget biztosítva számukra, hogy találkozzanak a magyar kormány tagjaival, és első kézből hallják gondolataikat és véleményüket a politikai és gazdasági kérdésekről.

Magyarország nem egy fekete bárány

Magyarországot gyakran emlegetik az Európai Unió fekete báránya ként, de ez a kijelentés egyszerűen nem igaz, az EU kapcsolatokért felelős államtitkár, Varga Judit a konferencián jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy mind a magyar kormány, mind az ország népessége teljes mértékben elkötelezett az EU iránt, és az Unióban akar maradni. Rámutatott arra, hogy Magyarország az EU tagjai közül a 9. legjobb helyen áll a jogállamiság megsértése miatt, és a harmadik a nehéz helyzetben lévő problémák megoldásában. Miután kilenc évig dolgozott Brüsszelben, egyedi és személyes perspektívát tehetett az asztalra a magyar-EU kapcsolatról. Ez az idő “öröm és fájdalom” volt, amint azt felvetette, hogy megtapasztalja, milyen módon tekintenek Magyarországra. Úgy véli, hogy a média nagyon negatív képet festett Magyarországról, egy elfogultságról és hazugságokról. Májusban az államminiszterre való kinevezését követően törekedtek arra, hogy megváltoztassák ezt a felfogást. Nem könnyű, és amint azt a Sargentini-jelentés jóváhagyta, egy áttörés még várat magára. Megpróbálták meggyőzni az EP 50 fontos képviselőjét a magyar kormány álláspontjáról a jelentés kapcsán, de azt mondta, hogy a legtöbb európai parlamenti képviselő még a szavazást megelőzően sem olvasta fel a vádak 108 oldalas elutasítását. Úgy véli továbbá, hogy a magyar kormány nem kapott méltányos bánásmódot a folyamat során, és hangsúlyozta, hogy a szavazatszámlálás utolsó pillanata nem jogszerű. Varga Judit úgy véli, hogy a nyugati kritikát a demokrácia állapotára csak az érdekkülönbségek motiválják, hiszen a korábbi, “rugalmas” szocialista kormányokkal ellentétben a Fidesz az ország érdekeit szolgálja.

Maradjon a Fidesz és változtassa meg az EPP-t

Magyar, közép-európai, európai és atlantista – ez a négy szó Magyarország személyazonosságát írja le Takács Szabolcs, EU Politikai és Koordinációs Államtitkár. Úgy véli, hogy Magyarország és Lengyelország kritikája mögött rejlő okok túlnyomórészt ideológiaiak és a már megkezdett EP választási kampányhoz kapcsolódnak. Két fő csoportot lát az Unióban: a föderalistákat és a függetleneket. Európát ugyanakkor az anti- és a pro-migrációval kapcsolatos nézetek is megosztják. Az államminiszter úgy véli, hogy a növekvő szélsőségek befolyása Európában a főszereplők puszta jellegének és identitásának elvesztésével magyarázható, ami a látszólag egymással versengő pártokat eredményezte. Ezért úgy véli, hogy az EPP-nek vissza kell térnie a keresztény demokratikus gyökereihez.

A XX. Század megértése a mai magyar politika megértésének kulcsa, mondta Németh Zsolt, a Magyar Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Miután röviden összefoglalta Magyarország múltbéli viharos 100 évét és a többpártrendszer 30 évét, megosztotta a magyar külpolitika jelenlegi fókuszpontjait. Ezek közül felsorolta Ukrajna és Magyarország közötti feszültséget, és reményét fejezte ki, hogy a keleti szomszédjunk felismerheti, hogy Magyarország potenciális szövetséges lehet.

Németh Zsolt kijelentette, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt, és elfogadhatatlannak tartja a krími orosz elfoglaltságot. Ugyanakkor Kijev nem sértheti az alapvető kisebbségi jogokat, ahogyan azokat az előző hónapokban többször tette. Annak ellenére, hogy ellenzi Oroszország katonai akcióit, a Fidesz törvényhozója szerint az Oroszországgal folytatott gazdasági és energiaügyi együttműködés Magyarország és Európa érdeke. Németh említette az Európai Néppárt jelenlegi feszültségét is. Azt mondta, hogy a Fidesz “semmi esetre sem akar kiszállni”, de ha “kiütik”, más lehetőségeket keresnek. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz soha nem fog dönteni a szélsőségesek részéről.

A nyugati országok nem felsőbbrendűek

A nyugati országok nem rendelkeznek erkölcsi alappal vagy a demokrácia vagy a jogállamiság magyarországi, illetve régióbeli tanításával kapcsolatos jogával Kovács Zoltán, a kormány szóvivője, szerint. Rövid beszéde után válaszolt az újságírók összes kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a magyar választók egyértelművé tették, mit akarnak: “teljes stop” a migráció ellen. Úgy véli, hogy demokratikus, ha a kormány képviseli az akaratukat. Másrészt megkérdőjelezte jogosultságát a jelenlétéhez a nem kormányzati szervezeteknek politikai eseményeken, mivel senki sem szavazott rájuk. A nézőpontja bizonyítására a következőt idézte: kevesebb mint 15 000 ember adta nekik a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, míg 10 ezer szavazatra van szükség ahhoz, hogy csak egy helyet szerezzen az országgyűlésben, amelynek 199 képviselője van. Tehát úgy véli, hogy a politikai nem kormányzati szervezetek nem támogatják Magyarországot, és külföldi érdekeket képviselnek, különösen az amerikai milliárdos Soros György. Elutasította azt a vádat, hogy Magyarország csak a pénzért van az EU-ban, és ragaszkodott hozzá, hogy a források többsége visszatért a nyugati országokba, mivel az újabb tagállamok nyugati technológiát vásároltak és az állami munkák nagy részét nyugati vállalatoknak adták. Senkinek sem volt problémája a jogállamisággal és a demokráciával Magyarországon, amikor Strabag megépítette az összes utat, mondta a kormány szóvivője. Úgy véli, hogy a mai bírálat és jogi folyamatok abból adódnak, hogy ez a magyar kormány inkább a külföldi társaságokat részesíti előnyben.

Forrás: Hungarytoday