Miután Ukrajna elnyerte a függetlenségét és levált a Szovjet Uniótól 1991-ben, az országnak hatalmas nehézségeken kellett keresztül mennie. A közgazdaság összeomlása, a demokratikus intézmények hiánya, a szegénység, a nyugati országok felé terjedő kivándorlási hullám, és főleg a politikai instabilitás megnehezítették a stabil és demokratikus állam megalapítását. A 2000-es évek elején a helyzet stabilizálódni kezdett, azonban a “narancssárga forradalom”-nak is nevezett Kievi tüntetéssorozat 2013-ban, majd a Kelet-Ukrajnai háború ismét felszínre hozta a még intenzívebb feszültségeket.

Annak ellenére, hogy az ország kíván csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, Kiev nem tudja teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket, elsősorban azokat, amelyek a kisebbségi jogok védelmét foglalják magukba. Ez az országban egyre népszerűbb nacionalista és xenofób ideológiák elterjedésének köszönhető.Ukrajna, akárcsak Szlovákia és Ausztria, tiltja a kettős állampolgárságot – ezzel támadva a helyi orosz közösségeket, de ezáltal aktívan támadva a magyar közösségeket is. Az ukrajnai magyar kisebbség egy megközelítőleg 150 000 emberből állő kisebb közösséget alkot. Annak ellenére, hogy Magyarország minden határon túli magyarnak állapolgárágot ad, a Kárpátaljai lakosok nem merik ezt elfogadni mivel félnek hogy elveszítik az ukrajnai állampolgárságukat.

Ukrajna lakossága kb. 43 millió embert számlál, a legnagyobb kisebbséget az itt elő oroszok képviselik (a 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 18%-a), azonban jelentős magyar illetve román kisebbség is él az ország nyugati részében. Más kisebbségek is élnek Ukrajnában, többek között fehéroroszok, bolgárok és krím-tatárok, de ezen közösségek közül egy sem haladja meg a 300 000 főt. A magyar közösség helyzete azonban kellemetlen fordulatot vett nem sokkal a Szovjet Unió felmoblása után, és egyre rosszabbá vált az orosz-ukrán háború köbetkeztében. A kárpátaljai magyarok kötelezve voltak részt venni és harcolni Donetsk és Luhansk oldalán. Majnem 1000 km-re éltek az előbb említett konfliktustól, és csak az utóbbi 70 évben osztoztak közös történelemmel az oroszokkal és az ukránokkal. A magyarok természetesen úgy érezték hogy semmi közük a háborúhoz. Annak érdekében hogy elkerüljék a hadseregbe való besorolást, sok magyar férfi vándorolt ki Magyarországra illetve más nyugat-európai országba, legtöbbször a családjukkal együtt, ezáltal is csökkentve a magyar kisebbség számát az országban. A háború ezek mellett sok magyar áldozatot is követelt.

Egyre kevesebb a kisebbségek oktatását pártoló törvények száma. Az új oktatási törvény drasztikusan korlátozza az kisebbségek anyanyelv használatát, ezáltal az ukrán nyelvet nyilvánítva az egyetlen hivatalos nyelvnek. Ezáltal, a más anyanyelvű állampolgárok jogai súlyosan sérültek. Ahogy az ország gazdasága egyre rosszabbodik, az ukrán kormány a nacionalizmushoz fordul segítségért, és egy sor olyan törvénytervezetet készít elő, amely még jobban szabályozza a kisebbségi jogokat. Az egyik ilyen törvénytervezet kijelenti hogy minden állapolgár kötelező módon csak ukrán nyelven kommunikálhat az állami alkalmazottakkal, és azt aki nem így cselekszik azt súlyosan meg kell büntetni.

Sajnos a közeljövőben nem nagyon van esély arra, hogy az ország gazdasága erősödjön vagy hogy a háborús helyzet javuljon. Hacsak komoly változások nem mennek végbe, az ukrajnai kisebbségekre vonatkozó helyzet várhatóan egyre rosszabbra válik majd.

Forrás: Hungarytoday