Van még egy kis hús a csonton Orbán ma reggeli beszédében a Tusványosi Szabadegyetemen. A továbbiakban csak néhány olyan témára koncentrálok, amelyeket fontosnak tartok.

Bevezetésként rámutatnék arra, hogy a beszéd nagy része nem más, mint egyfajta prófécia, amely Európa jövőjéről szóló elképzelések gyűjteménye Orbán Viktor víziójának megfelelően. Ez a magyar miniszterelnök politikai törekvéseit szolgálja. Ráhagyom az álmodozást egy másik szakmában jártas társamra és azokra a részletekre koncentrálok amelyeket kiemelt Orbán a nézők számára.

Első sórban, néhány szó a “Magyar idők” oldalon megjelenő magyarországi liberális és nemzeti irodalomról szóló heves vitákról. A témával foglalkozó munkámban azon tűnődtem, hogy a két erdélyi Fidesz lojalista, Szakács Sándor és Orbán Dénes János önállóan vagy megbizásból kezdték támogati a liberális irodalmi elit ellenzékét. Mindig is az utobbira tippeltem mivel Orbán tudomása és/vagy támogatása nélkül semmi sem történik Magyarországon, és jelenlegi cikkemben azt kérdem, hogy “milyen messze van a kormány a Kulturkampf-tól”. Orbán egyértelművé tette, hogy egy külön politikai rendszer létrehozása nem elég neki; olyan korszakot akar, amely “több, mint egy politikai rend”. Minden korszaknak sajátos és jellegzetes kulturális médiuma van. Ezért, mivel egy új korszak vár az országra, “logikus és nem meglepő, hogy a mai napig a leginkább izgalmas vita alakult ki a kulturális politikában.” Nem meglepő, hogy a nemzeti választások után azonnal felbomlottak az oldalak, mert “valójában egy új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után.” Az a tény, hogy “nagy változások várnak ránk szeptembertől”, új, ördögi ötleteket sejtet a jelenlegi kulturális táj átalakítására.

Másad sórban, úgy gondolom, hogy Orbán Közép-Európa jövőjéről folytatott megbeszélése komolyabb vizsgálatot érdemel. A témát a Kárpát-medencére korlátozta, de hamarosan egy nagyszabású tervre tért rá: “egy Közép-Európa építése tágabb és több mint a Kárpát-medence.” Orbán szerint a lehetőség “megérkezett” egy nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági régiót építene, azaz Közép-Európát. Orbán elképzelése szerint ez a régió olyan megkülönböztető kulturális sajátosságokkal rendelkezik, hogy egyedivé kell őket tenni. Közép-Európát a világ többi részének meg kell teremtenie, majd fel kell ismernie.

De milyen Közép-Európáról beszél Orbán? Nem valószínű, hogy a kelet-nyugat európai, vagy pontosabban Ausztriát, Csehországot, Németországot, Magyarországot, Liechtensteint, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svájcot alkotó régióként Közép-Európára gondol. Nyilvánvaló, hogy ezek az országok között nem kapunk közös szellemi vagy kultúrális jellemnzőket.  Úgy gondolom, hogy az Oskar Halecki féle kategóriák sokkal hasznosabbak. (Oskar Halecki [1891-1973] lengyel történész és államférfi, a Másadik Világháború után Kelet-Európa-i történelem professzor a Fordham-ban majd a Columbia-n. . Európa négy régióra oszlik: Nyugat, Nyugat-Közép, Kelet-Közép és Kelet-Európa. Közép-Európa keleti része, Finnországtól Görögországig, ahol meg kell találnunk Orbán elképzelt Közép-Európáját. Az 1960-as években, ha valaki pontosan akarta leírni a szovjet uralom alatt álló országokat – Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot és Romániát – az egyik a kelet-közép-európai régióra utal. Ez egy olyan jelölés volt, amellyel sosem jártak jól a magyarok.

Egy másik kategorizálást Paul Robert Magocsi adott, az ukrán Tanulmányok elnöke volt, aki a Halecki Kelet-Közép-Európájában három alrégiót különböztetett meg: az északi zónát (Fehéroroszország, Kelet-Németország, Litvánia, Moldova, Lengyelország és Ukrajna), Alpok-Kárpát-övezet (Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovénia és Horvátország) és a balkáni övezet (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Montenegró, Közép-Szerbia és Európai Törökország).

Gyanítom, hogy Orbán Közép-Európája egy saját teremtésű régió, amelynek semmi köze a Halecki vagy a Magocsi kategorizáláshoz. Valószínűleg a visegrádi 4 országról van szó, amelyeknek egyedülálló sajátosságaik vannak – történelmi, politikai és kulturális -, amelyek megkülönböztetik őket mind Kelettől, mind Nyugattól. Másképpen definiálva, mivel Orbán újjáépítené és összekapcsolná a Kárpát-Medencét, korábban a Magyar Királysághoz tartozó területeket, gyanítom, hogy Orbán Közép-Európája a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból és a volt Magyar Királyságból állna, természetesen a mai Szlovákia is része lenne . Ez a második fogalom meghatározás szerint valószínűleg Horvátország, Románia, Szlovénia, Szerbia és Kárpátaljai Ukrajna is része. Az erős, bátor, határozott Magyarország pénzzel és forrásokkal való első feladata, hogy “újjáépítse a Kárpát-medencét”. 2030-ig a Kis Magyarországot a többi területtel összekapcsolja, bármi is legyen.

Biztos vagyok benne, hogy Magyarország szomszédai gondosan megvizsgálják a Kárpát-medence “újjáépítéséről” szóló szavait Orbánnak, és kétlem, hogy nagy lelkesedés érhető majd el a koncepció eme változatára vonatkozóan. Nem hiszem én sem, hogy a Kárpát-medencét és Lengyelországot felemelve egy egyedülálló európai civilizációt tud létre hozni.

Forrás: Hungarian Spectrum