A napokban a helyi Szent István Kör meghívására Szatmárnémetiben tartott előadást Nógrádi György, az egyik legismertebb és legkeresettebb biztonságpolitikai szakértő. Az előadás során előbb a világpolitikai helyzetet elemezte, majd kitért az EU, és azon belül Közép Európa helyzetére, majd szóba került Románia és Magyarország viszonya, valamint az erdélyi magyar közösség helyzete is. Az alábbiakban az elhangzottakból szemezgettünk.

Három globális játékos: USA, Kína, Oroszország

„Ma három globális játékos van a világon: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. A világot azonban egyelőre még az USA határozza meg, mivel Európa már rég nem globális játékos, ellenben állandóan úgy viselkedik, mintha még mindig ő fújná a passzátszelet.”

USA nagy dilemmája, hogy ki a fő ellensége: Kína vagy Oroszország?

„Az USA-val kapcsolatosan felvetődik a kérdés: Trump alkalmas-e elnöknek? Szerintem nem, de meg kell jegyezni, hogy az eddigi amerikai elnökök is alkalmatlanok voltak, akárcsak Obama, az első, de nem utolsó afroamerikai elnök, ugyanis néhány év múlva az USA-ban színes bőrű többség lesz. Hosszú évek óta az újszülött gyerekek többsége színes bőrű. Az Amerikai Egyesült Államok elnökei nem voltak zsenik és most sem zsenik. Az USA nagy gondja, hogy csökken a szerepe a világban, de még mindig meghatározó, így jelenleg az USA ellenére nem lehet létrehozni egy szövetségi rendszert. Az USA másik dilemmája, hogy ki a fő ellensége: Kína vagy Oroszország? Erre a kérdésre sincs egyértelmű válasz, így Kínát és Oroszországot szövetségre kényszeríti, pedig ez a két ország zsigerileg gyűlöli a másikat.”

Kína igényt tart a körülötte lévő szigetekre is

„Mégis pár éven belül Kína bruttó GDP-je el fogja hagyni az USA-ét, és az a második helyre fog szorulni. A világ valutatartalékának egyharmada már kínai kézben van, a világ bankjai pedig nem tudják, hogy mit kezdjenek vele. Bekövetkezhet, hogy a kínai pénz világpénz lesz. Azonban a jelenleg fennálló világrend nem elfogadható Kína számára. Ez azt jelenti, hogy ez a nyugatnak, és nem Kínának kedvez. Kína hosszú távú stratégiát épített ki, ami azt mutatja, hogy Kína Délkelet-Ázsia vezető hatalma lett. Soha nem merjük kimondani, hogy a kínai technika, technológia ma világelső, lehagyta az USA-t. A kínaiak bárhol vannak a világon, Kína javára kémkednek. A kínai elv az, hogy elfogadja a szárazföldi határait, de egyetlen tengeri határt sem fogad el. Elfogadja, hogy Kína része Tibet, de soha nem mondjuk ki, hogy Tibet alatt van a vízkészlet egyharmada. Erről Kína soha nem fog lemondani. Kína ezen kívül igényt tart a körülötte lévő szigetekre is. Kevés szó esik arról is, hogy Kína Szibériát ősi kínai területként tartja számon. Ezt tíz-tizenöt éven belül, Putyin után megpróbálja majd visszaszerezni. Nem háborúval, hanem úgy, hogy elkezdte betelepíteni a kínaiakat. Jelenleg Szibéria lakosságának negyven-ötven százaléka kínai. Amikor Koszovó függetlenné vált, azok az országok fogadták el, ahol egyszínű lakosság volt. Azok az országok, ahol vannak nemzetiségi kisebbségek, nem fogadták el. Kína számára példa, hogy ha Koszovót le lehetett választani, akkor ezt meg lehet tenni Szibériával is.”

„Megtörténhet, hogy Oroszország veszíteni fog erejéből”

„Oroszország a harmadik globális játékos. Messze le van maradva nem csak az USA-tól, Kínától is. Két ereje van: kőolaj-földgáz és a hadsereg. Az oroszok számára az a legfontosabb, hogy mennyi a kőolaj piaci ára. Ha magas, tudnak nyugdíjat emelni és fegyverkezni. Az orosz dilemma az, hogy mit kezdjen Ukrajnával. Az oroszok pontosan úgy választották le a Krím félszigetet, hogy ott többségben vannak az oroszok. A másik dilemma, hogy az orosz gazdaság mai teljesítménye annyi, mint az olaszé, nem lehet vele dicsekedni. Kiváló viszont az orosz hírszerzés. Az orosz elv az volt, hogy Porosenko csalással nyerni fog. Olyan nagy mértékben vesztett, hogy annyit nem lehetett csalni. Az oroszok nem készültek fel arra, hogy mit kezdjenek az új államfővel. Korábban arra sem volt felkészülve a világ, mi lesz Helmuth Kholl után. Most viszont van lehetőség felkészülni arra, hogy mi lesz Kína megerősödése után.”

Az EU és a V4-ek

„A visegrádiak egyetlen dologban értettek egyet, hogy nem kérnek migránsokat. Ez a kérdés is máshogy csapódik le Bulgáriában, Romániában és a Baltikumban. Minden térségnek megvan a maga problémája. Most már abban egyetértünk a V4-kel, hogy szeretnénk Észak-Dél együttműködést, hogy ne minden Kelet-Nyugat irányba legyen, és ne mondják meg állandóan a nyugatiak, hogy mit csináljunk. Az Európai Unió első öt vezetője között ott kellene legyen valaki a V4-ekből. Az is kérdés, hogy hány nő lesz ebben az ötös vezetésben. Kérdés az is, hogy van-e esélye a két csúcsjelöltnek az Európai Bizottság elnöki tisztségének a megszerzésére.”

Román-magyar viszonyok

„Magyarország alapvető célja a két ország közötti jó kapcsolat erősítése és az, hogy a Romániában élő magyarság megtalálja a helyét, szerepét szülőföldjén. Romániának előnye, hogy nagyobb, mint Magyarország, van tengerpartja, közelebb van Oroszországhoz, a grúz kérdésben Románia fontosabb, mint bárki más, jó a katonai földrajzi helyzete. Ami a kisebbségi kérdést illeti, Európában a nemzeti kisebbségek ügyét sehol nem tudták megoldani. A mi térségünk abban érdekelt, hogy megszabaduljon a nemzeti kisebbségektől: beolvasztással, vegyes házassággal, bármi áron. Történelmi bűnöket követtek el mindkét oldalon Erdélyben is. Nézzük meg, hogy állt a nemzetiségi arány Erdély városaiban harminc évvel ezelőtt, és nézzük meg, hogy áll most! Ettől kezdve lehet stratégiát kialakítani. Ettől lehet azt mondani, hogy Budapestnek mi a célja, úgy, hogy folyamatosságról és folytonosságról beszélünk, és nem arról, hogy négyévente más kormány van, és azok a nemzeti kisebbségi ügyekben is más politikát folytatnak.”