Szerdán Bukarestben szokatlan sajtótájékoztatót tartottak, amelyet az FGSZ, a magyar gázszállító vállalat szervezett. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen román tisztviselő sem vett részt a konferencián, még a romániai Transgaz gázszállító munkatársai sem, annak ellenére, hogy partnerek a BRUA projektben az FGSZ-el. Az FGSZ vezetője, Terhes Kristóf provokatív kijelentéseket tett a fekete-tengeri gáztermelésről, a román fogyasztásról és a BRUA csővezeték-összeköttetésről. Tavaly Magyarország egyoldalúan úgy döntött, hogy leállítja a BRUA-t a saját területén és nem fektet be az Ausztriával való összeköttetésbe, ahogy azt az eredeti projekt tervezi, és átirányítja a gázt más szomszédos országokba.

(Note: According to HotNews.ro, Transgaz representatives only learned the day before that their Hungarian partner was due to hold a press conference in Bucharest and the journalists  had been invited a week earlier.)

We also recall that following a bid organized in December, the gas transmission capacity through BRUA was reserved by two companies in Hungary until 2037.

These statements were made at a time when the final investment decisions are expected in the Black Sea gas exploitation projects.

(Megjegyzés: A HotNews.ro állítása szerint a Transgaz képviselői csupán a sajtótájékoztató előtti napon értesültek a partnerük szándékairól Bukarestben, miközben az újságírókat  már egy héttel korábban meghívták.)

Emlékeztetünk arra is, hogy a decemberben megrendezett licitet követően a BRUA-n keresztül történő gázszállítási kapacitást 2037-ig két magyarországi cég  által voltak lefoglalva. Ezen nyilatkozatok olyan időpontban készültek, amikor a végső befektetési döntések várhatóak a fekete-tengeri gázkitermelő projektekben.

Első kihívás: Az FGSZ vezetője szerint a Fekete-tenger terméke eléri Magyarországot, onnan Szlovákiába és közvetve Ausztriába. Azt is elmondja, hogy a szállítás Ukrajna, Szerbia vagy Horvátország számára is elérhető lesz. Alapvetően az az üzenet, hogy a román gázelosztó központ Magyarországon van.

Ezek a megállapítások azonban ellentmondanak a fekete-tengeri üzemeltetők közelmúltbeli szándékainak, miszerint gázokat szállítanának Ukrajnába és Bulgáriába, nem pedig Magyarországra. A gazdasági szereplők a meglévő Isaccea tranzitvezetékeket (az ukrán határon), a Negru Voda-t (Bulgária határán) használnák. Három tranzitvezeték van: egyik évente 8 milliárd köbméter kapacitással, a másik kettő évi 10 milliárd köbméter kapacitással. A Fekete-tengerben mintegy 200 milliárd köbméter gáz van, amelyből évente 6-7 milliárd köbmétert lehet kivonni.

A tranzit csövek lennének a legkönnyebb és legolcsóbb módja a román földgázt exportálására Ukrajnába és a közép-európai piacokra is, mivel az ICIS elemzés szerint nagyon közel van a Fekete-tenger partjaihoz.

Az FGSZ vezetője viszont azzal érvel, hogy az északi (Ukrajna) és a déli (Bulgária) tranzitvezetékeken keresztül történő gázszállítás nem lenne megvalósítható.

A második kihívás: Terhes Kristóf ironikusan kijelentette, hogy Románia nem képes hasznosítani a Fekete-tengeri gázt, mivel nincs iparága, sem a petrolkémiája és a lakosság csak 30-35% -ka csatlakozik a hálózathoz, míg 95% -ban Magyarországon. “Nincsen petrolkémiájuk, nem tudnak földgázt használni nyersanyagként, mit csinálnak a gázzal, elégetik, nagy tüzet csinálnak?” – mondta az FGSZ vezetője ironikusan.

Románia azonban felhasználhatná a kőolaj- és petrolkémiai ipar újjáélesztéséhez Romániában termelt gáztöbbletet. Az OMV éppen bejelentette, hogy folytatni fogja a petrolkémiai gyártást.

A harmadik kihívás: Az FGSZ vezetője elmondta, hogy Magyarország “hatalmas” támogatást nyújtott a BRUA megállításával Románia területén. Miután megkérdezték, miért változott meg a véleménye a BRUA projektről, Terhes Kristóf irritált hangon válaszolt, hogy “Romániai termelő” valójában a győztes. “Mit jelent az, hogy meggondoltuk magunkat?” “Bedugtuk a csövet Románia és Magyarország között, és nem hagyjuk, hogy a gáz áthaladjon és elvesztik jövedelmüket? A változtatás előnye az,hogy a gyártó kevesebb pénzt fog igénybe venni Romániában, mert nem kell több milliárd dollárt költeni egy új csővezetékre, mivel már van benne infrastruktúra. Nagyszerű szívességet tettünk, adtam egy milliárd dollárt. Úgy tűnik, hogy nem érted, hogy működnek ezek a dolgok “- mondta az FGSZ vezetője az újságíróknak.

Azt állítja, hogy egy csővezeték Ausztriáig “felesleges infrastruktúra” lenne, ami 1 milliárd dolláros beruházást jelentene. Valójában Magyarországnak 300 km-es csövet kellett építenie a területére, így a BRUA Ausztriába érhetne. Az FGSZ képviselői azt mondják, hogy előnyösebb a meglévő infrastruktúra használata, és a Szlovákia és más szomszédos országok összekapcsolása az új csővezetékek építése nélkül. Csupán kis beruházásokra lenne szükség  Szlovákia összekapcsolásához. Alapvetően a BRUA útvonal átirányítása Szlovákián keresztül Ausztriába. Az FGSZ vezetője azt is állítja, hogy ezzel a lehetőséggel az Exxon könnyebben dönthet a Fekete-tengerbe való beruházás során.

Azonban a fekete-tengeri termelőknek egyáltalán nem előnyös, mint ahogy a FGSZ vezetője állítja,  éppen ellenkezőleg. Minél hosszabb a csővezeték útvonala, annál magasabbak a tranzitdíjak. Az Ausztriához vezető gáz esetében további tranzitdíjakat kellene fizetni, ami az árban tükröződne, és nem lenne versenyképes. Ezt a gondolatot a közelmúltban kifejtette Razvan Nicolescu, egykori energiaügyi miniszter. “Miért nem kedvelem ezt a lehetőséget? Drágább, mert belép egy másik nemzeti közlekedési rendszerébe, nincs közvetlen hatása Romániára, de hatással van a romániai gyártókra. A Baumgartennél a gáz 80 euró / ezer köbméter, mondjuk, hogy Magyarországról közvetlenül Ausztriába a szállítási költség 10 euró lenne, majd a romániai gyártó 80 euró és a szállítási költség közötti különbséget fogja kérni. Hogy az árut eladja 69 euróért, ad a kereskedőnek egy eurót, 10 eurót a szállítási költségekért. Szlovákián keresztül nem 10 euró, hanem 11 euró, 11,5 euró less, így nem tudja eladni 69, de 68 vagy 67,5 euró/ezer köbméter árban sem”, mondta Răzvan Nicolescu a HotNews.ro interjúban.

Biztos tények: A BRUA csővezeték építését Romániában kora júniusban kezdte a Transgaz. A projekt első fázisa magában foglal egy 479 kilóméteres Podisore-Recas természetes gáz csövet. Befejezése után kétirányú folyása a természetes gáznak biztosítva lesz Bulgáriába Giurgiu-Ruse-n keresztül, melynek kapacitása 1,5 milliárd négyzetméter/év illetve Magyarországra a Horia-Csanádpalota összeköttetésen keresztül (1,75 milliárd smc/év). Az I. fázis becsült teljes összege 478,6 millió euró, amelyből csak 180 millió euró európai nem visszatérítendő finanszírozás. A fennmaradó összeget hitelekkel vagy saját forrásokból kell fedezni. Az évi 1,75 milliárd smc / év kapacitással a BRUA a Görögországból érkező és Bulgáriában áthaladó gázszállítási csővezeték lesz.

Forrás: HotNews