Az Átlátszó, a bűnügyi témákkal foglalkozó újságírók csoportjának van egy erdélyi kirendeltsége, az Átlátszó-Erdély (ÁE), és egy külön honlapja is, amely a magyar-román korrupciós ügyekre terjed ki. Az állandó személyzet kicsi; csak három újságíró dolgozik házon belül, míg négy másik alkalmi anyagokat szolgáltat. Három ember felelős azért, hogy néhány anyagot angolra és románra lefordítsanak. Sipos Zoltán, az ÁE főszerkesztője, már a verbális visszaélés célpontjává vált azok számára, akik szerint a korrupció nyilvánosságra hozatala a magyarok ellen általában bűnnek számít.

Az Átlátszó-Erdély legújabb erőfeszítéseit a Pro Economica Alapítvány, az Erdély gazdasági növekedését ösztönző magyar kormányzati program irányításáért felelős szervezet vizsgálta, elsősorban Hargita, Kovászna és Maros megyékben élő 2000 magyar gazdának nyújtott mezőgazdasági támogatás formájában. Hargita, Kovászna, Maros legfeljebb 70 000 lej vagy 14 000 eurót kapnak mezőgazdasági eszközök vagy tenyésztőállomány megvásárlására, gyümölcsösök létrehozására stb. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek, a tőkebefektetés 25% -át kell kitegyék. A program teljes költsége 30 millió euró. Ezúttal az Átlátszó-Erdély együtt dolgozott a Magyar Hangtól Lukács Csabával, aki egy Erdélyből származó specialista és gyakran foglalkozik a román-magyar témákkal.

Nyilvánvaló, hogy sok gazdálkodó elvesztette esélyét arra, hogy versenyezzenek a kormányzati pénzért, mert bár a pályázatok benyújtásának határideje június 21. volt, a programba való beíratkozás május 29-én véget ért. Mi több, a pályázóknak egy hete volt összeállítani a szükséges iratcsomagot, mielőtt május 28-án a Pro Economica bejelentette, hogy a regisztrációs folyamat véget ért, mivel a regisztrációk elérték a maximális pályázások számát. Figyelembe véve, hogy az erdélyi magyar médiában semmi sem jelent meg a regisztrációs időszakban, nehéz volt elhinni, hogy annyi mezőgazdasági termelő jelentkezett. Csak a Pro Economica és a magyar kormány „Határtalan gazda” nevű honlapján hirdették meg az eseményt. Május 24-én a kolozsvári Krónika részletes cikket tett közzé a magyar állami támogatásokról, de nem említette meg, hogy azok, akik érdeklődnek az irántuk, szükségszerűen kell regisztráljanak.

Aggódalomra semmi ok. Úgy tűnik, hogy azok a gazdálkodók, akik a hirtelen lezárt regisztrációs ablak miatt elvesztették a regisztrációs lehetőséget , alternatív, korrupt útvonalon is próbálkozhatnak. A Royal Dru SRL, a Pro Economica-hoz kapcsolódó maroskeresztúri vállalkozás, az egyetlen román mezőgazdasági gépgyártó cég a magyar kormány jóváhagyott beszállítói listáján. Ha egy olyan székely gazda, aki egy mezőgazdasági eszközt szeretne vásárolni megnyer egy ilyen támogatást, köteles a berendezést a Royal Dru-tól megvásárolni és a cég nem csak traktorokat értékesít. Az 1000 lejes díj kifizetése esetében a pályázatokat is benyújtja. Június közepén, amikor ÁE felhívta a Royal Dru-t, egy társult vállalkozás azt állította, hogy a regisztrációs idő még mindig a régi. Talán nem meglepő, hogy a Royal Dru mögötti ember szoros kapcsolatban áll az RMDSZ-el.

A Magyar Hang hozzáadta a saját adatait. Megállapították, hogy a román és a magyar kormány között egy megegyezés született, miszerint a székelyeknek szánt magyar mezőgazdasági támogatások engedélyezéséért cserébe a románok is kaphatnak magyar támogatást. A g4media.ro román nyelvű webportál azt állította, hogy egy jól ismert szociál-demokrata politikus és üzletember, Vasile Gliga, volt egy korábbi támogatás kedvezményezettje. Az ÁE gyanítja, hogy a magyar kormány az adófizetők pénzéből kapták a román állampolgárok is a támogatást. Ez az oka annak, hogy a hasonló projektből származó 2017-es 495 nyertesnek még nem áll a rendelkezésre az összeg.

Gyanítom, hogy az eredeti ok nem a román etnikumban rejlik, mivel a Pro Economica az elejétől fogva kijelentette, hogy “nincs etnikai megszorítás, (viszont) a jelentkezéseket magyarul kell beküldeni”. Az egyéni nyertesek, mint Vasile Giliga, problémásabbak. Először is, Giliga egy fontos szociál-demokrata politikus Maros megyében. Ő nem feltétlen egy olyan gazda akinek szüksége lenne egy pár ezer eurós támogatásra. Ő az alapítója és tulajdonosa a Giliga Group-nak, amely hegedűket és csellókat gyárt. A fia, Cristian, 2001-ben nyitotta meg a cég egy fiókvállalatát az AEÁ-ban, Pasadena-ban. A Giliga Group-nak hozzávetőlegesen egy 5 millió dolláros évi profitja van.

Engedjék meg, hogy megosszak néhány információt egy Stefano Bottonival (olasz-magyar történész, akinek a specialitása a román történelem) készített interjúból. Ahogyan az interjúban is elmondta: “az Orbán-kormány túlnyomó jelenléte irritáló, de mivel a román vállalkozók is jövedelmezőnek találják, a román állam szemet huny felette”. A gazdasági behatolás Ukrajnába, Romániába és Szerbiába a kormányzati program része. Az Orbán-kormány pénzt fektet a vállalkozásokra és templomot meg iskolákat épít. „Ezzel egyidejűleg a magyar államigazgatáson is dolgozik.”

Független magyarok is sok pénzt fektettek be Romániába. Bottoni becslése szerint ezen befektetések értéke több millió euró is lehet, viszont az összeg egyharmada a román politikai és üzleti elit zsebébe kerül. Eredetileg a románok 50-50%-os elosztást kértek a beruházások során, viszont Orbán elutasította ezt, állítván, hogy a szerbek csupán 30%-ot kapnak. Románia visszalépett és egyetértett. A 24.hu jelentése szerint Mészáros Lőrinc 1290 hektárnyi földet vásárolt Romániában, 40%-a a román földnek már külföldiek kezében van. Gyanítom, hogy egyre több magyar oligarcha fogja követni Mészáros példáját, mivel a földbirtokosság vonzó befektetésnek bizonyul a magyarországi üzleti elit számára.

Miközben Erdélyben a magyarszági politikai és gazdasági jelenlét növekszik, a magyarok száma csökken. Bottoni meglehetősen biztos abban, hogy a romániai magyarok száma ma már 800 000-nél alacsonyabb, drámaian csökkent a 2011-es népszámlálásban szereplő 1,2 millióhoz képest. Ugyanez igaz Ukrajna és Szerbia magyarországi területeire is, ahol a magyar kormány jelentős támogatást nyújt. Jelenleg a szomszédos országokban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó magyar adófizetők panaszai elnémultak, de egyértelműen elkeserítőek. Ehhez adjunk hozzá a szomszédos országok drága labdarúgó-stadionjaival és akadémiáival kapcsolatos számos építkezést, valamint a magyar szavazatok szégyentelen használatát a Fidesz választási időben történő megerősítésére. Egy nap a magyar adófizetők lázadni fognak.

Forrás: Hungarianspectrum
(TFP fordítás)