Az EU figyelmen kívül hagyta Magyarország vétóját az Izraelre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatban, a külpolitikai döntésekkel kapcsolatban vetültek fel kérdések.

Magyarország hétfőn, az utolsó percben, kifogásolta New Yorkban az EU nyilatkozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Finnország azonban felolvasta a nyilatkozatot a gyűlésen, az irritációval fűszerezett “protokoll játékok” során.

Az ENSZ finn nagyk0vete, Kai Sauer, a következőt mondta: “Megtiszteltetés számomra, hogy beszélhetek … ” a 27 EU-s ország nevében, amelyet fel is sorolt, kihagyva Magyarországot.

Az ezt követő nyilatkozatban azonban olyan nyelvezetet használt, melyben Magyarország véleményén gúnyolódott.

“Az EU komoly aggodalomnak ad hangot a jelenlegi tendenciák miatt …, amelyek a kétállamú megoldás életképességét fenyegetik”, mondta.

Beszélt az “Európai Unió álláspontjáról” az izraeli egezséggel kapcsolatban és hozzátette, hogy az EU-t riasztották a palesztin halálesetek miatt.

Emellett az EU nevében beszélt az izraeli élő muníció szükségességéről és sürgette Omar Shakir, emberi jogi aktivista, jó kezelését.

Finnország annak alapján olvasta fel a nyilatkozatot, hogy ő a soros a júliusban esedékes rotációs-EU elnökség átvételében.

Románia normális esetben megtette volna, mondta az EUobserver-nek a finn diplomata, de nem tette, mert a jelenlegi elnöknek mind a 28 tagállam nevében kell beszélnie.

“Magyar intrasigencia”

A “protokoll játékok” mellett, az EU nyilatkozata “irritációként” hatott Magyarországra, mondta egy diplomáciai forrás.

Magyarország a legeslegutolsó pillanatban kifogásolta őket és nem mutatta be az okot, hogy miért, jegyezte meg egy EU-s diplomata.

Egy másik diplomata szerint, a végeredmény átmeneti pragmatikus megközelítés” volt a “magyar közömbösség” miatt.

Magyarország nagykövete sem adott okot a vétónak az EU Tanácsának brüsszeli ülésén kedden, ezt a viselkedést egy harmadik forrás arrogánsként írta le.

Magyarország EU-s küldöttsége visszautasította, hogy nyilatkozzon az EUobserver-nek.

A BT szerint az elmúlt két év alatt ez az ötödik alkalom, hogy Magyarország megtorpedózza az EU nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban.

Néha az izraeli EU-s szövetségessekkel, például Csehországgal, néha pedig egyedül cselekedett.

Az elmúlt évben kilenc alkalommal blokkolta a keleti Jeruzsálemről szóló bizalmas jelentés belső EU-s elfogadását, ami arra kényszerítette a tagállamokat, hogy a hangsúlyt inkább a szövegre fektessék.

Széleskörűbb kérdések

Az izraeli összecsapások az EU normáinak széleskörű elmozdulása miatt jönnek létre- Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, a bevándorlókkal kapcsolatos uniós döntéseket bojkottálta és uniós szankciós eljárással szembesül a jogállamisággal való visszaélés miatt.

Az összecsapások az EU mélyebb integrációja és a nemzeti fővárosok hatalma között is kialakulnak.

A régebbi és az új EU-tagok közötti küzdelem közepette érkeznek- például Olaszország nemrégiben vétózott meg egy Venezueláról szóló uniós nyilatkozatot, és azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja Oroszország szankcióit.

Az EU külpolitikáját konszenzussal kell megegyezni, de az Európai Bizottság javasolta a többségi szavazás bevezetését, hogy segítsen „egyhangúlag beszélni”.

A változás valóban megtörténhet, mondta a bizottság tavaly egy az EU-Szerződésben található záradék alapján- 31-es törvény (3-as cikkely)- “a közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben bevezethető a többségi szavazás, ha a tagállamok egyhangúlag elfogadják ezt”.

Az elképzelés átokszerű volt Magyarország és Lengyelország számára, aki, Magyarországhoz hasonlóan bojkottálja az EU bevándorlási döntéseit és szankciós eljárásban is részesült.

Diplomácia szavazással

A két legerősebb EU-s állam- Németország és Franciaország- támogatta ezt a lépést.

Néhány közepes méretű ország, például Belgium és Hollandia is pozitív hozzáállást muatott.

Az ENSZ Izraelről szóló nyilatkozatának kezelői azt mondták, hogy az EU többsége most az izraeliek pártja fele halad.

A finn diplomata azt mondta az EUobservernek, hogy Helsinki nyitott arra, hogy “megvizsgálja a minősített többségi szavazást a kül- és biztonságpolitikáról”.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa biztosan előtérbe helyezi a külpolitika területén a QMV-vel kapcsolatos jelentős vitát” – mondta egy másik uniós diplomata.

Forrás: Euobserver
(TFP fordítás)