Egy prágai fogyasztó mostantól élvezhet egy Coca-Cola-t, amely ugyanazokkal az összetevőkkel rendelkezik, mint a berlini polcokon eladott termék, a Politico cikke szerint.

A közép- és kelet-európai országok kormányainak fontos győzelme: az EU tárgyalói nehéz megállapodásra jutottak az élelmiszerminőségre vonatkozó szabályokról – főként az azonos márkájú termékek esetében, amelyek különböző piacokon különböző összetevőkkel értékesítettek. A közép- és kelet-európai országok szorgalmazták, hogy ezt a gyakorlatot szabályozzák, mondván, hogy a nemzeti piacukon eladott termékek nagy részének minősége alacsonyabb, mint a Nyugaton értékesített termékeké.

A mindennapi termékeket, a Coca-Cola-tól kezdve egészen a Head & Shoulders samponig ugyanazokkal az összetevőkkel kell elkészíteni, néhány kivételtől eltekintve, a szerdán több napos technikai vita után elfogadott új szabályok szerint. A differenciált minőség gyakorlata “tisztességtelen” kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és a vállalatokra, amelyek megsértik ezeket a szabályokat, az éves forgalom legfeljebb 4% -át kitevő bírságot szabhatják ki.

“Ez az első alkalom, hogy ezt elismerték” – mondta az Európai Bizottság egy tisztviselője.

A kiterjesztett jogalkotási reform részét képező szabályok a keleti blokk tartós lobbizási erőfeszítéseit követően készülnek már pár éve, ezek negatív választ kaptak a nyugati államoktól, akik azon tűnődtek, hogy vajon szükséges-e ez a jogszabály.

A jogszabály támogatói, akik az élelmiszerminőség terén tiltják a kettős normákat, egy 2015-ös tanulmány alapján bizonyították, hogy például az Iglo halak 7% -kal kevesebb halat tartalmaznak, ha cseh szupermarketekben értékesítik, mint Németországban. Egy másik példa a Cseh Köztársaságban értékesített Sprite üdítő, amely több aszpartámot tartalmaz, mint Németországban.

A Politico által konzultált törvénytervezet meghatározza a megváltozott minőségű terméket : “jelentős különbségű termék összetételben vagy jellegzetességekben”, amelyeket a vállalatoknak tilos eladni, “ha nincsenek legitim és objektív tényezők, amelyek indokolják értékesítésüket”. Ezek a tényezők lehetnek szezonális termékek hiánya, vagy akár nemzeti törvények, amelyek a cukorfogyasztást akarják csökkenteni, befolyásolva az élelmiszerekben és italokban levő cukormennyiséget.

Eddig az ipar azzal érvelt, hogy ezek az összetételváltozások nem kapcsolódnak az eladott termékek minőségéhez, hanem az európai fogyasztók preferenciáihoz, valamint a gyártási körülmények és a nemzeti jogszabályok közötti különbségekhez. Az új jogszabályok értelmében azonban a fogyasztók különböző ízbeli prefenciái már nem tekinthetők érvényes indoknak a különböző termékek ugyanazon márka alatti értékesítésére.

Forrás: G4media (Fordítás TFP)