A Magyar Központi Bank (MNB) új, 330 pontból álló versenyképességi programját tette közzé. A 234 oldalas dokumentum a korábbi versenyképességi csomagok részletesebb változata.

Míg Matolcsy György a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján az ország versenyképességének fokozásáról beszélt, az MNB közzétette versenyképességi programját. Ez azonban nem a bank első kiadása a témában. Júliusban megjelent egy „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható konvergenciájához” című dokumentum. Ez a közelmúltban kiadott dokumentum a korábbi programok részletes folytatásaként tekinthető. Bővíti a bank elképzeléseit arról, hogy Magyarország hogyan tudna gazdaságilag felzárkózni Ausztriába.

A 12 kulcsfontosságú területre kiterjedő Versenyképességi Program célja a magyar gazdaság sikeres konvergenciájának támogatása az ország erőforrásainak növekedési tartalékainak mozgósításával.

A jegybank elismeri, hogy a versenyképességről szóló workshop keretében az MNB elemezte a gazdaság dimenzióját, amely általában nem tartozik a központi bankok hagyományos szerepéhez.

A program 12 fejezete a versenyképesség minden területére kiterjed, ideértve a kis- és középvállalkozásokat, a külföldi gazdasági stratégiát, a kutatást és fejlesztést, az innovációt, a kiskereskedelmi pénzügyi megtakarításokat, a területi konvergenciát, az infrastruktúrát és az energiát, a nagy gondozási rendszereket (oktatás, egészségügy), munkaerőpiac és demográfia.

A program legfontosabb céljai:

A hitel-GDP arányának kétszeresére kell nőnie; az MNB szerint a vállalatok több pénzügyi forrást is igénybe vehetnek.

A sérülékenységek kiküszöbölése érdekében a magyar kormány adósságát teljes mértékben a magyar forrásokból kell finanszírozni.

A kkv-szektor versenyképességét évente hét százalékkal kell növelni.

A társaságiadó-adminisztrációra fordított idő évente 170 órára csökken.

A bérek évente öt százalékkal emelkednek.

A munkanélküliségi ráta minden megyében hat százalék alatt legyen.

Tízezer új exportáló KKV-t kell létrehozni.

A születési aránynak évente 110 000 újszülöttre kell nőnie.

Egy számjegyű személyi jövedelemadót kell bevezetni.

Az egészségügyi rendszer teljes reformja révén javítani kell a magyarok egészségét.

Legalább egy magyar egyetemnek a világ 200 legjobb egyeteme közé kell tartoznia.

Az energiaimportnak 50 százalék alá kell esnie.

Magyarországnak GDP-jének két százalékát kell kutatásra és fejlesztésre fordítani.

A teljes egészségügyi reform nélkül nem tudunk eljutni Ausztria szintjére

Az MNB dokumentuma tartalmaz egy külön fejezetet az egészségügyi ellátásról, az „Egészséges társadalom” címmel. Ez a 39 intézkedés határozottan ellentmond a kormány egészségügyi politikájának. A jegybank szakértői hasonló megközelítést alkalmaztak, mint a korábbi anyagok esetében – ha a magyar népesség állapota meghatározza az ország emberi erőforrásainak állapotát, akkor ez is befolyásolja a nemzet gazdasági fejlődését. A dokumentum egészségügyi fejezetében három fontos motívum található:

Egyrészt hangsúlyozza a megelőzés fontosságát és a közegészségügyi tudatosság növelésének szükségességét.

Másrészt a szakértők úgy vélik, hogy az egész egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékokkal rendelkezik. Ha a kormány megfelelően alkalmazná azokat, a hatékonyság javulna a kiadási szint növelése nélkül.

Harmadszor, az anyag a magánforrások intézményesítésére irányul.

A szakértők ösztönözni fogják az egészséges életmódot (az egészséges táplálkozás támogatása az adólevonásokkal, a rendszeres sporttevékenységekkel, a minőségi munkával és az életkörülményekkel), valamint növelik a hamburgerek, chipsek, hot dogok és más alacsony minőségű élelmiszerek adóit. A központi bank egy fontos „büntető” eszközt is javasol: a betegalapú finanszírozási módszerek kiterjesztése; ha a beteg nem megy rendszeres egészségügyi szűrésekre, akkor többet fizetne a társadalombiztosításnak.

Parragh: szürreális  Ausztria életszínvonalát egy évtizeden belül elérni

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és a kormány illetve Orbán Viktor miniszterelnök közeli szövetségese, Parragh László úgy véli, hogy Magyarország semmi esetre sem tudná elérni az osztrák életszínvonalával egy évtizeden belül. Úgy véli, hogy Orbán hatpontos javaslata megvalósíthatóbb. Szerinte Magyarországnak az osztrák életszínvonal 75-80% -át kellene megcéloznia, mivel az reálisabb.

Forrás: Hungary Today (Fordítás TFP)