Idén karácsonykor rögzítették a legerősebb támadást, amely nagy hibrid fenyegetést jelenthet a dél-londoni Gatwick repülőtéren, amely az Egyesült Királyság második legnagyobb légikikötője.

Azonosítatlan elkövetők három napon keresztül blokkolták a légi forgalmat ipari drónok segítségével, tervezett és összehangolt formában, ami megakadályozta a légi forgalmat és a brit hatóságoknak  nem sikerült elkapni a tetteseket, mert senki sem vállalta a támadást.

A legerősebb támadásként van számontartva hatása miatt: 200 000 utast érintett több, mint 1000 repülőgépen, amelyek nem tudták a le- és felszállást végrehajtani. A forgalmi akadályoztatás költségei és egy ilyen nagy brit infrastruktúra, mint például a dél-londoni repülőtér működésének blokkolása, végtelen. Gyakorlatilag néhány ipari drónt használtak a földi forgalom fenntartására, amelyek valószínűleg professzionálisan lettek előállítva, közülük egyre a hatóságok rábukkantak összetörött állapotban.

A támadást gondosan megtervezték. Annak ellenére, hogy a szerzők és azok okai nem ismertek, 200 drónt látott több mint 67 ember, akik nyilatkozatot tettek a rendőrségnek, különösen a repülőtér személyzete. Ez a művelet több drón és időszakos akkumulátorcserét feltételezett. December 19-től péntekig, december 21-ig, mindössze 45 perces szünet volt, amikor a repülőgépek le- és fel tudtak szállni. Ez azt jelenti, hogy az elkövetők pontos információkkal rendelkeztek, így akkor bocsájthatták utukra a drónokat, amikor éppen a reptér megnyitására készültek. Pontosabban minden alkalommal, amikor megpróbálták újra megnyitni a repülőteret.

Több mint 20 rendőri csapatot mozgósítottak, hogy azonosítsák azokat, akik megtámadták és blokkolták a repülőteret. Ennek ellenére nem tudták elfogni az elkövetőket. A brit hadsereghez csatlakozva, goniometrikus állomásokat használtak, hogy megpróbálják azonosítani a drónokat irányító rádiójelek forrását. Habár 16 km-es körzetben voltak a drónok a felszállási pontjuktól, így a repülőtér közelében kellett legyenek, 1-5 km-re a kifutópályáktól, a tettesek nem voltak azonosíthatók. Meglepő módon, mivel a repülési gyakoriság megtartásához szükséges az akkumulátorok cseréje. Az elkövetők valószínűleg autókkal közlekedtek a célterületen, hogy irányítsák és ellenőrizzék a drónokat.

Az ipari drónok elég nagyok voltak ahhoz, hogy akadályozzák a forgalmat és hogy kifejezetten blokkolják az ellenük folytatott tűzvédelmi beavatkozásokat. Ha úgy döntöttek volna, hogy lőni fognak, a rendőrség nem tudta volna megállapítani hova repülnek a kilőtt golyók, illetve azt sem, hogy hol landolnak a lakott területek felett repülő drónok maradványai.  Az általános parancs nem a drónok kilövetése volt. Emellett rendkívüli volt felszállásuk ritmusa, valamint a légiforgalom újbóli megnyitására próbálkozó időpontokkal való összehangolásuk. A szerzők a meglévő törvények alapján 5 évet kaphatnak a forgalom zavarása miatt, ajánlva a  maximális büntetési eljárást, amennyiben elfogják őket. Kockáztatták ezt a végkifejletet, de csak a hatóságok által talált sérült drónok jeleinek és parancsainak dekódolása adhatna elég nyomot a szerzőkhöz.

Addig is a legmagasabb költségek a brit kormány számlájára íródnak. Először is, a hatóságok közleménye felveti azt a hipotézist, hogy nem is léteztek a drónok. A tanúvallomások és az egyik sérült drón felfedezése érvényteleníti ezt a feltevést, amelyet a hatóságok a kommunikáció hiányára fogtak, hogy ne tűnjenek éppen annyira nevetségesnek.  Aztán a brit hatóságok egy párt, Paul Gait-t és Elaine Kirk-t tartottak fogva, akikről kezdetben gyanították, hogy ők lehetnek az elkövetők, de végül szabadon engedték őket.

A nyomozást végző sussexi rendőrség nevetségesen futkározott a drónok után. Amikor majdnem elfogták őket, eltűntek, hogy újra megjelenhessenek, amint megpróbálnák újra megnyitni a repülőteret. Ez a bújócska a brit és a norvég cégeknek – a Gatwickon működő főbb vállalatoknak – több millió dollárt és csökkenő hitelességet jelent. A fejvadász ajánlatok sem- 5 000 font azonnal a játék kezdetét követően, és további 10 000 utána – jelentettek előrelépést az őrület megállítására.

Az év legforgalmasabb időszakában a karácsony estéjén történt támadás óriási mértékben roncsolja a hatóságok arculatát,  hiszen képtelenek voltak megfelelően reagálni erre a támadásra. Még az ellenzéknek is volt oka felidézni, hogy a drón üzemeltetők nyilvántartásba vételéről szóló törvény nem érte el a Parlamentet. A drónok és repülőgépek között rögzített incidensek és majdnem-ütközések száma háromszorosára nőtt 2015 és 2017 között, elérve a 92 regisztrált esetet csak az Egyesült Királyságban.

A brit hatóságok csak feltételezésekkel rendelkeznek a szerzőkről: egy magányos farkas hacker – nem valószínű, mert akkor is, ha nyomon tudná követni a repülőtéri változásokat, egy egyetlen operátor 2-3 drónnal is nehezen tudna elszökni. A környezetvédelmi aktivisták a második változat, hiszen gyakran tiltakoznak a repülőterek terjeszkedése ellen, de a Greenpeace, valamint az Extinction Rebellion, a helyi virulens csoport, nem vállalták magukra a támadást, pedig amennyiben ők a tettesek, mindig vállalják az ilyen lépéseket. Oroszország vagy más állami szponzor lehetősége is fennállhat. A hibrid támadások tervezői ugyanakkor hiteles fenyegetéseket alkalmaztak a drónos terrorista támadásokkal kapcsolatban a közelmúltbeli Al Qaeda lövöldözési műveleteinél. Ez nem egy terrorista támadás volt, de minden bizonnyal nagyon fontos próbálkozás volt egy publikus repülőtér működésének blokkolására. A jövőben akár katonai repülőterek esetében is lehetne használni.

2018. december 31.

Forrás: Adevarul.ro (Fordítás TFP)