A magyarországi miniszterelnök megbízottja, Katalin Szili, a határon kívüli magyarok autonómia ügyében a “Bihari Napló”-nak adott interjút az erdélyi politikai pártok és szervezetek közreműködéséről, valamint céljaikról, jelenti az MTI, idézi a Rador.

Katalin Szili véleménye szerint az erdélyi politikai pártok és szervezetek ki kell venniük a naftalinból és együtt kell aktualizálniuk a kisebbségekre vonatkozó törvények projektjét mivel zátonyra futott egy évtizede a román Parlamentben, valamint együtt kell dolgozniuk az Oktatási törvényen is.

A megbízott szerint, ami ezeket a dolgokat illeti, a magyar képviselők támogathatnak egy bizonyos nézőpontot a parlamentben, amely az egész magyar közösség támogatását élvezi.

Szili Katalin megemlítette, hogy egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar pártok aláírtak egy közös egyezményt, amely előírja, hogy azokon a területeken, ahol a magyar lakosság képezi a többséget, biztosítani kell a területi autonómiát, valamint a más magyarok által lakott területeken a kulturális autonómiát.

A megbízott ugyancsak megemlítette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet, amelyet az RMDSZ és az MPP dolgozott ki nagyjából hasonló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által leadott tervezettel. Viszont Szili Katalin úgy gondolja, hogy két nagy különbség van köztük.

Az egyik az, hogy az SZNT szerint a történelmi Székelyföld kellene kapjon területi autonómiát, míg az RMDSZ és MPP szerint a mai Maros megyét, Kovászna megyét és Hargita megyét kell magába foglalnia, ahol egyes részeken a többségi népességet román anyanyelvűek alkotják.

A másik különbség abban nyilvánul meg, hogy az RMDSZ és az MPP szükségesnek tartja a Román Alkotmány módosítását, míg az SZNT nem.

Szili azon a véleményen van, hogy a viták után fontos fejleménynek tekinthető az, hogy a tavaly januárban aláírt közös nyilatkozat szerint a felek egyetértettek abban, hogy az autonómia kérdésével kapcsolatban a történelmi Székelyföldre kell gondolni.

Az Alkotmány módosításával kapcsolatban a következőt nyilatkozta: “ebben az ügyben akkor kell döntenünk, amikor elértünk a hídhoz, csak akkor menjünk át rajta, ha sikerült egy beszélgetést lefolytatni a román többséggel”.

Szili Katalin megemlítette azt is, hogy fontosnak tartja a helyi önkormányzatok együttműködésének fokozását, ahol a magyar lakosság van többségben, mivel nem tiltja egy román vagy EU-s törvény sem.

A miniszterelnök megbízottja szerint az Európai Unió Tanácsának elnökségének átvétele Romániának előnyökkel szolgál, tekintettel arra, hogy Románia kormányának lehetősége nyílik elismerni: a magyar közösség nem akar kiszakadni Romániából, hanem meg szeretné teremteni, a Román államon belül, az önrendelkezés és önkormányzat lehetőségét, amely az EU által bejelentett szubszidiaritás elvén alapul.

“Nem kérek semmi mást Románia kormányától, a román államtól, mint, hogy tekintsenek a magyar vezetőkre, mint partnerekre, legalább beszéljenek velük és tisztázzák az elképzeléseket”-mondta Szili Katalin az interjúban.

Forrás: G4Media (Fordítás:TFP)