Terhes Kristóf, az FGSZ ügyvezetője , ellentétben a legegyszerűbb diplomáciai gyakorlattal, megalázott és dacolt velünk országunk fővárosában! Az év során Erdély Romániával való egyesülésének 100. Évét ünnepeljük. Egyrészt el kell ismernünk, hogy a magyarok állítása valóban igaz! Nem “kényszerítettek” a magyarok, hogy hülyék legyünk és ne mutassunk érdeklőddést a már meglévő vagyonunk iránt. Másfelől az arrogancia oka. Ezért próbáljuk megválaszolni a kérdést: “igen, miért? “. És mi lenne a megoldás?

Terhes Kristóf a napokban tartott sajtótájékoztatót Bukarestben a BRUA-val (Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria) és a Fekete-tengerből kitermelt gázokkal kapcsolatban, amilyeket az amerikaiak (ExxonMobile, The Carlyle Group a Black Sea Oil&Gas-on keresztül), oroszok (Lukoil) és ausztriaiak (OMV) termelnek ki.

A BRUA projekt hossza 1 318 km, amelyből 478 km a csővezeték hosszúságát jelöli a román területen. A projekt első fázisa a Podişor technológiai csomópont és az ország nyugati részén fekvő Recaş közötti 478 km-es csővezeték építése. A csővezeték ezen szegmensében a Transgaz 179 millió euró értékben európai visszafizethetetlen alapokat szerzett. A projekt összértéke 479 millió euró, ezért a román fogyasztóknak a hatályos nemzeti jogszabályok szerint a különbséget a közlekedési tarifák növelésével kell fedezni.

A BRUA II, amely 308 kilométeres Tuzla-Podişor-on keresztül fogja összekötni a fekete tengeri gázt a BRUA-val, 298 millió euró költségvetésű. A román fogyasztók által fizetett díjakból ez a csővezeték is elkészül.

Az FGSZ vezetőjének első döbbenetes állítása szerint Románia nem képes a Fekete-tengeri gázt fogyasztani, mert nincs iparága, nincs petrolkémiai ipar, és a lakosság csak 30-35%-a használja a magyarországi  95% -al szemben. “Nem tudsz gázokat fogyasztani Romániában. Nincs petrolkémiai ipar, nincs iparág, nem használhatod a földgázt nyersanyagként. Nem tudom, miért zárta be a petrolkémiát. Minden nap ez a projekt elhalasztja a több millió eurót. Elindítása előnyt jelent a román gazdaságnak, majd az ExxonMobilnak és az OMV-nak. Mi van a gázzal? Felégetik, nagy tűzt csinálnak? “- mondja Terhes Kristóf ironikusan a sajtótájékoztató során.

Valójában mi az elégedetlenségünk? Hogy elmondják az igazat? Mert az FGSZ vezetűjének igaza van! Valójában már nincs petrolkémiai ipar, nincs többé kombinált műtrágya, csak néhány gáztüzelésű erőmű van, és a lakosság túlságosan szegény ahhoz, hogy gázzal melegítsen, még akkor is, ha átmegy a cső a ház előtt! Tehát nem rendelkezünk azzal,amivel elfogyasszuk  a Fekete-tengerből kivonuló gázokat! Legalábbis nem ebben az időben!

A probléma az, hogy például a Mol-csoportnak – bár Magyarországnak szinte nincsenek gáz- és olajforrásai – van egy nagy teljesítményű petrolkémiai ipara! Az osztrák OMV-csoportnak sincenek forrásai, de mégis neki van Európa egyik legnagyobb finomítója (Bécsben) és az egyik legnagyobb petrolkémia ipara (Borealis).

1990 előtt Románia évente 34 millió tonna kapacitással rendelkezett 10 finomítóban: a Petrobrazi Ploiesti (építése 1963-ban kezdődött a romániai Creditul Minier erőfeszítései miatt), az Arpechim Pitesti, a Petrotel Ploiesti (más néven a Finomító Román-amerikai 1945 előtt vagy a háború utáni Teleajen, jelenleg Lukoil), a Petromidia, a RAFO Onesti és a kis finomítók, amelyek a feldolgozó kapacitás mintegy 15% -át teszik ki – az 1860-ban alapított Astra Ploiesti (Vega Ploiesti KMGI), Steaua Română Campina (1895-ben alapították), Dărmăneşti és Petrolsub Surplacu de Barcău. Ma már csak a Petrobrazi, a Petroltel, a Petromidia és a Vega működik! És a petrolkémiai ipar csak a Petromidia-ban történik!

1990 előtt az országban 10 műtrágya feldolgozó volt (műtrágyák gázból származtak). Most csak kettő van: az Ameropa és a Năvodari Kémiai Műtrágya svájci állampolgárai által tartott Azomureş 80 alkalmazottal (2000 óta az 1990-es évek óta) és egy nagyon kis éves termeléssel!

A bűnösök a magyarok, hogy a privatizációt követően az új tulajdonosok (románok, oroszok, osztrákok) bezártak őket, és egyesek eladták?

A Petrom átvétele után az OMV-től az osztrákok úgy döntöttek, hogy leállítják a Doljchim üzemet (sőt eladták a régi növényeket, a régiségeket és a régi vasat) és az Arpechim finomítót. Szinte minden más finomítót (nagy és kicsi) bezártak, és a műtrágya iparból 7 temelőt, amelyek Ioan Niculae tulajdonát képezték az InterAgro-on keresztül, bezárták (akár fizetésképtelensége, akár csőd miatt).

Manapság a műtrágya behozatal jelenti a megoldást a román mezőgazdaság megmentésére! És a gazdák panaszkodnak, hogy két, akár háromszor többet fizetnek a műtrágyákért, mint a kombinációk bezárása előtt! Ráadásul még azt sem tudják, mit vásárolnak, amikor külföldről kapják őket, mert nincs laboratórium a termékek elemzéséhez!

Romániában a legfontosabb műtrágya-exportőrök Ukrajna, Magyarország, Oroszország és Törökország. Az oroszok (az Ukrajnán átvezető csővezetékek Európán belüli legnagyobb gázexportőrei) azzal vádolták Kijevet, hogy “lopja” a Gazprom gázát a csővezetékekből, és azt is felhasználja műtrágyák előállítására. Mire számíthatunk, hogy mi fog történni a következő évben, amikor lejár az orosz Gazprom és Naftogaz (Ukrajna) közötti gázszállítási szerződés? Mivel az ukránok többé nem “ellopják” a csöveket, mert nem lesz több gáz ezen csővezetékeken keresztül, honnan tud Románia műtrágyát importálni? Honnan: Oroszországból és Magyarországról! De milyen áron? És ha a román gazdálkodóknak nem lesz pénzük import műtrágyák megvásárlására, mi fog történni a román mezőgazdasággal?

Tehát Terhes Kristóf, a magyar gázszolgáltató vezérigazgatója nem hazudik akkor amikor azzal vádol, hogy nem érdekelnek ezek a dolgok, közömbösek, indolensek és elmebetegek vagyunk! Bár fontos gáz felfedezéseket nem csak a Fekete-tengeren, hanem a szárazföldön is bejelentettek, nincsenek stratégiáink velük kapcsolatban! Mi a nagy nerózis a mi részünkről: nyersanyagokat (gáz, villany, törmelék, rönkök stb.) értékesítünk ahelyett, hogy a legnagyobb hozzáadott értékű termékeket exportálnánk?

Az FGSZ képviselője szerint a legjobb dolog, amit Románia tehet, a gázinfrastruktúra fejlesztésére, hogy a fekete-tengeri gáz exportálható legyen. Valójában a magyarok jönnek és azt mondják: “Ha semmi közütük hozzá, adjátok nekünk, mi tudjuk, mi a teendő a gázokkal!” Megkérdőjelezhetünk valamit ebből a szempontból?

A magyarok bevonása

Habár gyakorlatilag nincsen egy köbméternyi földgázuk sem, a magyarok rendkívülien részt vesznek ezen a területen.

Először is, bár az Energia Unióhoz (Maroš Šefčovič, Szlovákia) is különleges európai biztos tartozik, Budapest úgy döntött, hogy a BRUA gázvezeték csak BRU (Bulgária – Románia – Magyarország) marad. Ellenkező esetben: “búcsútzunk az Energia Uniótól”. Legalábbis közvetlen. A magyarok motivációja: Magyarország és Ausztria közötti csővezeték felesleges költség lenne. “Valójában jót tettünk azzal, hogy a gáz már nem megy Ausztriába, 1 milliárd dollár ajándékot egy redundáns infrastruktúrában” – mondta arrogánsan a magyar “Transgáz” ügyvezető igazgatója.

Az FGSZ vezetője elmondta, hogy a Fekete-tenger termelése eléri Magyarországot, majd onnan Szlovákiában és közvetetten a már meglévő csővezetékeken át Ausztriába jut. A szállítás Ukrajnának, Szerbiának vagy Horvátországnak is elérhető lesz. Még a romániai fekete-tengeri gáz is elérheti a balti országokat Magyarországon keresztül, miután a szükséges beruházások Szlovákia és Lengyelország között meg lesznek. Alapvetően az volt az üzenet, hogy “a román gázelosztó központ” Magyarországon lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja Maroš Šefčovičot: elmondja nekünk, hogy a román gáz eléri az európai biztos, Szlovákia országát, amely szinte teljes egészében a gázimporttól függ, és annak is több mint 80%-a Oroszországból származik!

Az európai gázszállítási térkép “áttervezése” mellett Magyarország is részt vesz az ellátásban. A 2017 decemberében megrendezett aukciót követően a BRUA-n keresztül történő gázszállítási kapacitást 2037-ig két magyarországi vállalat tartja fenn: a MET (Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátjáé) és az MFGT (a földgáztároló, az MVM integrált energiacsoport része, amely a magyar állam tulajdonában van). Ellenkező esetben a hazai termelőknek tárgyalniuk kell a magyarokkal a Romániából kivont földgáz értékesítéséről.

Emellett az FGSZ birtokolja az egyetlen platformot a régió gázszállító rendszerének összekapcsolási kapacitásaival kapcsolatos aukciókért. A romániai Transgáz gázszolgáltató e tekintetben egy európai szabályozást ír elő, amely szerint a szomszédos szállítási szolgáltatók közös kereskedelmi platformot használnak. Románia, Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Horvátország és Görögország esetében a Regionális Tartalék Kapacitás Platformot (RBP) amelyet a magyar FGSZ cég kezel.

Így a budapesti BRUA-ajánlatokat a cégeknek kellett benyújtaniuk! Ráadásul ahhoz, hogy ajánlatot tegyenek Románia és Bulgária összekapcsolására szolgáló csővezetékek kapacitásfoglalására, az FGSZ platformon is ajánlatot kell tenniük. Valójában ez volt az akadály a Románia-Bulgária számára a Giurgiu-Ruse csővezetékhez tartozó Isaccea-Negru Vodă csővezeték kapacitásának elosztására, de ezúttal Bulgária és Románia közötti behozatalra, valamint a Románia – Magyarország a gázvezetéken keresztül Szeged (Csanádpalota) – Arad, mind import, mind export céljából.

Nem értjük, hogy a Transgáz miért nem tudta létrehozni saját platformját! Különösen, hogy a forgalmazandó gáz (legalábbis az elején) csak romániai!

A magyar külügyminiszter nyomást kíván hatni a román gázra

Szijjártó Péter külügyminiszter, Washingtonban, a WGC2018-n (Világgazdasági Konferencia) az “Az európai energiapiac jövője” című szakaszban,arról tartott előadást, hogy folytatni kell a fekete-tengeri gázkitermelés Romániára gyakorolt nemzetközi nyomását, ugyanakkor mindkét irányban biztosítani kell a térség gázáramlását. Megjegyzendő, hogy Maroš Šefčovič európai biztos is ugyanabban a testületben volt jelen. Romániából nem volt hivatalos előadó!

“A régió országaiban meg kell növelni a nyomást, amely megsérti az európai szabályozást, és nem biztosítja a gáz átjárását mindkét irányban rendszerösszekötőkön keresztül. Az ilyen országok Románia és Horvátország “- mondta Szijjártó Péter.

Másrészt azt mondta, hogy “a kis országok nem engedhetik meg maguknak, hogy saját számlájukra fektessenek. Ha európai vagy nemzetközi támogatást kapunk, megtehetjük, különben nem tudunk gázokat vásárolni az USA-ból vagy máshonnan, hogy diverzifikáljuk kínálatunkat “- mondta Szijjártó.

“A közép-európai kisvállalkozások energiabiztonsága nem a geopolitika kérdése lenne” – mondta Szijjartó, utalva az Észak Stream 2 gázvezetékre, amely Németországot és a közép-európai országokat orosz gázzal látja el, megkerülve Ukrajnát a Balti-tengeren keresztül.

A külügyminiszter elmagyarázta, hogy Magyarországnak nincs alternatívája a gázellátás biztosítására, amely kiegészíti a megújuló energiaforrásokat, ezért az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló nukleáris energiát választotta. Jelenleg Pakson épül a második atomerőmű, az oroszokkal együtt a Rosatom-ban, amely a projekt finanszírozásának 85% -át is biztosítja. Amikor az erőmű befejeződikt, a magyar villamos energia 70% -a nukleáris forrásból fog származni. “Amikor ökológiai és fenntartható energiáról beszélünk, azt gondoljuk, hogy a nukleáris energia a legtisztább, biztonságosabb és olcsóbb a mi esetünkben” – mondta Szijjártó.

És a Rick Perry amerikai energiaügyi miniszterrel tartott találkozón a magyar miniszter elmondta, hogy folytatni kell a nyomást és folytatni kell a fekete-tengeri projektet. “A nemzetközi nyomást fenn kell tartani annak érdekében, hogy Románia 2022-ben elkezdje a termelést a Fekete-tengeren” – mondta Szijjártó Péter.

Más szóval Szijjártó “bevezeti Oroszországot az Európai Unió, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia és az Egyesült Államok által kritizált Nord Stream 2 projektbe”, és azt is elmagyarázza miért “túléli Oroszország az atomkérdést”. Azonban a kijelentések szerint Budapest nem adja fel a román gázokat!

Furcsa, hogy Szijjártó Péter arra kéri az amerikai energiaügyi minisztert, hogy sürgesse Romániát, hogy elkezdje a termelést a Fekete-tengeren. A magyar miniszter Külügyminiszter azt mondja a WGC2018-ban, hogy nincs más alternatíva a magyarországi gázellátásra, ezért építi az atomerőművet az oroszokkal együtt!

Még a magyarokat sem értjük meg: vajon van-e vagy nincs-e hozzáférése az orosz gáz alternatívájához, amely hazai szükségleteik 85% -át teszi ki? Őszintén szólva csak kettős nyelvet gyanítunk!

Véleményünk

Véleményünk szerint Magyarország érdeklődést mutat! És érdeke, hogy “két fejjel játszik”: egyrészt nem akarja felkavarni az amerikaiakat, másrészt pedig az orosz érdekek “hídfője” lesz Európában. És mindkét cél elérése érdekében minden lehetséges erőfeszítést megtesz.

Például, az orosz érdekek olyanok, mintha egyetlen gáz sem jutna el a régióba! A BRUA gázvezetéket Dél- és Délkelet-Európára építik, hogy az Orosz Föderációtól eltérő forrásokból származó földgázat szállítsanak. A forrást Azerbajdzsán képviseli, és a jövőben Irán és valószínűleg Katar is társul. A gáz eljutása Európába azonban két csővezeték építésére tervezik: a TANAP (Trans-Anatolianiai földgázvezeték, amely az Azeri gázt Törökországba szállítja) és a TAP (Trans Adriatic Pipeline) Grecia, Albánia és az Adriai-tenger). A török ​​gázt azonban a Török folyón (a Fekete-tengeren át) keresztül vezetik Törökországba. Olaszország az azeri gáz legnagyobb fogyasztója lenne. De a közelmúltban az olasz környezetvédelmi miniszter elmondta a TAP-nak, hogy ez egy “haszontalan” projekt. Ha Olaszország már nem akarná a gázt, a TAP projekt megkérdőjelezhetővé valik, hasonlóan a dél-európai Azerbajdzsánból való ellátás. Bulgária összekapcsolódna Görögországgal, majd Törökországgal, az orosz gáz (a török ​​folyó útján)  Közép-Európát a BRUA-n keresztül veheti át.

Nyugat-Európába is az orosz gázt szállítják az 1. és a 2. sz. Nord Streamen keresztül. Mindkét projekt túlterhelik Ukrajnát, egy olyan országot, amelynek Oroszországgak, legalább, hideg kapcsolata van.

Így a biztos “akadály”, hogy “elárassza” Európát az orosz gáz, a román gáz!

Ezért úgy véljük, nem véletlen, hogy az FGSZ igazgatója Bukarestben a fentieket jelentette ki! És az sem véletlen, hogy a külügyminiszter felszólította a nemzetközi (különösen az amerikai) nyomást a fekete-tengeri gáztermelés megkezdésére. Pontosan a magyarok kétnyelvét hívjuk fel: az amerikaiaknak mondanak egyet, de olyan módon járnak el, hogy kedveznek az oroszoknak!

Jelenleg Bukarestben tárgyalnak az offshore gázmezők feltárásáról és kiaknázásáról szóló jogszabályokról. Vannak nagy félreértések: egyrészt a termelő cégek szeretnék a lehető legtöbbet nyerni (és a lehető legkevesebbet fizetni), másrészt a kormány azt akarja, hogy az állam annyi pénzt kapjon, mint a költségvetés, és a cégek minél több munkát kapjanak a termelőktől (vagyis a legtöbb profitot kapják).

A legfontosabb befektetők az ExxonMobile, a Carlyle Group és az OMV. De az OMV még csendes. És ez talán azért van, mert vannak olyan pletykák a piacon,hogy  az OMV egyik legfontosabb részvényese is  orosz! Tehát az “orosz barátainak” a román gáz lehetséges versenye nem lenne kívánatos az OMV számára! Különösen azért, mert az osztrák csoport sokkal többet nyer a Gazpromból, mint a Fekete-tengeri gázból!

Az egyetlenek, akik tényleg a fekete-tengeri gáztermelést akarják megkezdeni, az amerikaiak az Exxon és a Carlyle. De egyre nehezebb és nehezebb számukra!

És “a csúcs felett”, pontosan ezeken a napokon, amikor az offshore jogszabályok megvitatásra kerülnek, a budapesti képviselők megjegyzései megjelentek! Véleményünk szerint éppen a románok és a magyarok érzékenységéről van szó! Különösen ebben az évben, amikor a Nagy Unió 100. évfordulóját ünnepeljük.

Alapvetően a magyarok azt mondják: “A BRUA a pénzedre támaszkodik, amely magával viszi a gázadat, és azt teszi, amit akar vele”!

A magyarok a románok bosszúságára támaszkodnak, akik nyilvánvalóan nem fognak ilyen szinten bántalmazni! És ennek következtében a “szomszédok kecskéinek” megölése érdekében a románok azon az elgondoláson fognak celekedni, hogy a román gáz maradjon a földben a magyarok kezébe kerülése helzett. És a jogszabályt úgy hagyják jóvá, hogy az amerikaiak “elveszítik örömüket”, hogy fektessenek be a Fekete-tengerbe!

Így a magyarok mindkét célt szemléltetik: nincs semmi hibájuk, hogy az amerikai cégek nem termelnek gázokat Romániából és nem exportálnak Európába, és az oroszok maradnak az egyetlenek, akik a BRUA csővezetéket használják, hogy exportálják saját gázukat Európába !

Csak egy következtetésünk van: a hatóságoknak olyan vállalatok partnereivé kell válniuk, amelyek gázokat szállítanak a Fekete-tengerből, és nem azok, akik “akadályozzák” a beruházásokat. Másrészt a hatóságok kötelesek megoldásokat találni annak érdekében, hogy népszerűsítsék Romániában való használatukat! Mert valóban folytathatjuk a termelést a petrolkémiai termékekben, a műtrágyákban, a villamosenergia-termelésben stb. És ha okosak vagyunk, Brüsszelből engedélyt kaphatunk e területek támogatására! És Románia sokkal többet kereshet, mint az export nyersanyagból!

Forrás: https://www.focus-energetic.ro/in-anul-centenarului-ungurii-ne-sfideaza-la-bucuresti-din-pacate-cam-au-dreptate-50834.html