A súlyos anyagi nélkülözéssel élők száma Magyarországon mindenkori legalacsonyabb, amint azt az Eurostat legfrissebb adatai is tükrözik. Míg ezek a számok a legkedvezőbbek, Magyarországnak még mindig az egyik legmagasabb szegénységi mutatója van az EU-ban. Az Eurostat közzétette az Európai Unióban élők súlyos anyagi nélkülözésről szóló legfrissebb adatait, ami egy olyan mutató, amely kifejezi
OLVASS TOVÁBBAz Átlátszó, a bűnügyi témákkal foglalkozó újságírók csoportjának van egy erdélyi kirendeltsége, az Átlátszó-Erdély (ÁE), és egy külön honlapja is, amely a magyar-román korrupciós ügyekre terjed ki. Az állandó személyzet kicsi; csak három újságíró dolgozik házon belül, míg négy másik alkalmi anyagokat szolgáltat. Három ember felelős azért, hogy néhány anyagot angolra és románra lefordítsanak. Sipos
OLVASS TOVÁBBA 8. borkóstoló és a negyedik disznótoros vacsora zajlott március 9-én Magyarremetén. Az eseményre megtelt a községi kultúrház, mely az egyik legszebb ilyen létesítmény a Fekete-Körös völgyében. A borversenyen egy öttagú ítészbizottság működött közre. A szervezők szerint mintegy százhatvan személy vett részt az eseményen, melyet nem kellett meghirdetni, mivel a helyiek és a térség lakói
OLVASS TOVÁBBBár elismerik a magyarellenesség felerősödését, az úzvölgyi történésekért a magyarokat is felelőssé teszik a lapunk által megkérdezett román szakértők. Vladimir Ionaș szociológus, Adrian Cioroianu történész, UNESCO-nagykövet és Andrei Ţăranu politológus a párbeszéd erősítésében látja a megoldást, s egyetért abban, hogy a román–magyar államközi viszonyban kizárt egyfajta hidegháború kialakulása. A Krónika által megszólaltatott román szakértők szerint
OLVASS TOVÁBBA napokban a helyi Szent István Kör meghívására Szatmárnémetiben tartott előadást Nógrádi György, az egyik legismertebb és legkeresettebb biztonságpolitikai szakértő. Az előadás során előbb a világpolitikai helyzetet elemezte, majd kitért az EU, és azon belül Közép Európa helyzetére, majd szóba került Románia és Magyarország viszonya, valamint az erdélyi magyar közösség helyzete is. Az alábbiakban az
OLVASS TOVÁBBGabriel Leș, honvédelmi miniszter, azt nyilatkozta a MEDIAFAX-nak, hogy az általa vezetett intézmény memorandumot készít, amely hivatalosan felkéri a kormányt, hogy vegye át az úzvölgyi temető gondozását, a végső döntést a nekropolisz helyzetének elemzése után hozzák meg. “Úzvölgyében a két világháborúban elesett hősök temetőjének konkrét helyzetének elemzése után a Nemzeti Védelmi Minisztérium megkezdte a háborús
OLVASS TOVÁBBA jelenlegi magyar kormány aktív nemzetpolitikája, melynek célja “a magyar nemzet egyesítése a határon túl”, gyakran vezet etnikai összecsapásokhoz a környező országokban, különösen Erdélyben. Jelenleg a katonatemetőben egy ilyen konfliktus alakult ki, csupán néhány kilométerre a Román Királyság és a Magyar Királyság 1920 előtti határától. Úzvölgye ma egy lakatlan falu, ahol 1917-ben harcok folytak az
OLVASS TOVÁBBEl tudom képzelni, hogy a bákói Dormánfalvának mindene megvan. Teljesen felszerelt iskolák. Csatornázás mindenhol. Jól aszfaltozott utak. Biztos vagyok ezekben mind attól kezdődően, hogy a polgármester vagy három hónapja arra gondolt nem maradt semmi más mit tenni, mint felemelni néhány keresztet egy olyan temetőben ahova nem jár szinte senki és amellyel, vagy 100 éve, a
OLVASS TOVÁBBA bákói rendőrség bűnügyi dossziét nyitott mindazon román állampolgár számára, akik tönkretették az úzvölgyi katonatemető kapuját, a csendőrség nyilatkozata szerint. Felidéznénk, hogy románok százai hatoltak be a szentmártoni polgármester által lánccal és lakattal zárt temetőbe. A helyszínen készült fényképek azt mutatják, hogy sok román a kerítést átugorva hátulról szökött be a temetőbe, majd tönkretették a
OLVASS TOVÁBB